Egy műalkotás, egy művész és egy enteriőr: sorozatunkban antik és kortárs műtárgyakat mutatunk be olvasóinknak és szemléltetjük, hogyan simulhatnak bele ízlésesen a mindennapjainkba.

A hálószoba egy olyan intim tér, ahová hagyományosan csak olyan személyek jutnak be, akikkel szoros bizalmi viszonyt ápolunk. Ezek az enteriőrök őrzik álmainkat, féltett képzeteinket, a nap végi utolsó és a napot indító első gondolatainkat.

Ha ezen az eszmei síkon közelítünk a hálótér berendezéshez, akkor a színek és textúrák találó megválasztásán túl beszédes műtárgyra is szert tehetünk. De mit is tud üzenni, közvetíteni egy kortárs festmény? Igazából bármit, amit szavakkal is ki tudnánk fejezni. Az összhang kulcsa ebben az esetben az, hogy megtaláljuk a legalkalmasabb kompozíciót, mely mind formavilágában, mind árnyalataiban tükrözi elgondolásunkat.

A kiválasztott hálószobarészlet pasztell színekkel kombinálva, relaxációra ösztönzi az éppen ott tartózkodókat. Ehhez az érzethez nagyban hozzájárul a textúrák melegséget árasztó tulajdonsága. Ha egy átlagos berendezésre vágyunk, akkor választhatunk ide akár egy árnyalatban a berendezéssel harmonizáló geometrikus képet is. Ezzel az egyszerű és kézenfekvő megoldással biztosan nem lőhetünk mellé. De mi történik, ha viszünk egy kis csavart az ötletelésbe és egy kicsit merészebb úton közelítjük meg a festmény kiválasztását? Az eredmény biztosan sokatmondó és átlagon felüli lesz.

Ahhoz, hogy ezt a hatást elérjük, ismét Váradi Róbert egyik sejtelmes művét választottuk. Ezúttal az Állandó kétely című alkotására esett a választásunk. A korábban bemutatott férfias lakrész sötét tónusaihoz A semmi, ami van című kompozíció teljes mértékben igazodott és mondanivalójában is az enteriőr egészének stílusát fokozta. Jelen esetben a harmónia nem annyira szembetűnő, de ez néhány további dekorációs elemmel akár fokozható is – ha éppen erre vágyunk. Viszont maga a festmény erős gondolatközvetítő funkcióval bír és sokat elárul tulajdonosáról.

A megjelenített gondolat ilyen közvetlen jellegű bemutatása éppen olyan bensőséges, mint maga a hálórész, ahová installáltuk. Az Állandó kétely című festmény egyértelmű szimbolikával rendelkezik: dupla nézetű kérdőjelek karaktereit vonultatja fel, a végtelenségig sorolva. Még a kép fizikai határain túlra is kifut a motívumok egy-egy részlete. A színvilág itt is misztikus, éppen úgy, mint az a megfoghatatlan helyzet, amire maga a kép címe, a kétkedés utal. A mű mondanivalóját a kép elhelyezése is fokozza, ugyanis nem a szimmetrikus középtengelyre, hanem aszimmetrikus eltolásban, jobbra helyezték el. Nagyon találó ez a fajta helyzetteremtés és tökélet példa arra miként erősítheti az elrendezés a mű mondanivalóját.

A jól megválasztott párosítás és módszer megválasztása formálja a festmény által teremtett szituációkat, így válhat a kortárs mű elgondolkodtató filozófiai üzenetté, vagy akár vizuális fricskává, ha kihasználjuk a benne rejlő üzenetközvetítő lehetőséget!

Kíváncsi vagy, hogy egy-egy enteriőrbe milyen műtárgyakat javaslunk, kövesd rovatunkat a Lakáskultúra oldalán: http://www.lakaskultura.hu/mutargy/