Egyedülálló eseményhez érkezik augusztusban a 2004-ben alakult Darabanth Aukciósház: a 400. gyorsárverésüket tartják. A különleges profilú ház vezetőjét a műtárgy.com a 17 év tapasztalatairól és jelenlegi, a pandémia által is befolyásolt helyzetükről kérdezte.

Műtárgy.com: Hogyan alakult ki a Darabanth Aukciósház mai, sokszínű profilja?

Csonka Krisztián: 2004-ben a filatéliával indultunk, ami akkor nem volt egy lefedett terület és a bélyeggyűjtők számának rohamos csökkenése miatt kevesen láttak benne fantáziát. A ház alapítói viszont komoly szakmai hozzáértést hoztak magukkal erről a területről és úgy gondolták, hogy bár a hobbyszintű bélyeggyűjtés valóban visszaesett, a ritkaságok, a befektetési célból vásárlók számára is vonzó különlegességek iránt még nőhet is a kereslet. A bélyeg mellett szólt az is, hogy ennek a piaca talán minden más gyűjtői területnél nemzetközibb – „bélyeges” ügyfeleink fele ma is külföldi. Számunkra ez a piac beváltotta a reményeket, mindmáig folyamatos forgalomnövekedést tapasztalunk. Fontos az is, hogy ha nem is nagy számban, de látunk új, fiatal arcokat is a komoly gyűjteményeket építők között. Egyelőre ebben a szegmensben születtek a legmagasabb áraink is. Külföldi tétel kelt már el 9 millió forintért is, hazai futott levelekért, postatörténeti ritkaságokért pedig többször is adtak 5-6 millió forintot.

A későbbi profilbővítésnek – ami a numizmatika mellett a filatéliához hasonlóan papíralapú tételekkel, így képeslapokkal, fotókkal, papírrégiségekkel, grafikákkal indult, majd többek között kerámiákkal, porcelánnal, ékszerrel, órákkal folytatódott – két fő oka volt: a több lábon állás szükségessége és ügyfélkörünk igényeinek teljesebb kielégítése. Hiszen aki ránk bízta a bélyegeit, örült annak, hogy egyéb, értékesíteni kívánt gyűjteményeit is be tudtuk fogadni. Előfordult például, hogy egy régi „bélyeges” ügyfelünk grafikai gyűjteményéből külön árverést rendeztünk.

 

Ez a profilbővítés nyilván kifizetődött, hiszen ma már a Darabanth több paraméter tekintetében is a legnagyobb aukciósháznak mondható…

Igen, a feldolgozott tételek és a lebonyolított aukciók számát tekintve mindenképpen. A 17 év alatt 2,5 millió tétel fordult meg nálunk, melyek 400 gyorsárverésen – ilyeneket kéthetente tartunk – és 35 nagyaukción kerültek kalapács alá. Utóbbiakból évente kettőt rendezünk, rendszerint magasabb árfekvésű tételekkel. De minden bizonnyal dobogón vagyunk több mint 40 fős munkatársi gárdánkkal és 86 ezer regisztrált vásárlónkkal is. Legalább ilyen fontosnak tartom megemlíteni, hogy mi voltunk az első aukciósház, amelyik online árverezett. Amire a pandémia most mindenkit rákényszerített, az nálunk az első árverés óta bevett gyakorlat, pedig 2004-ben egy online aukció nemcsak nálunk, de az egész régióban is kuriózumnak számított még. Most természetesen profitálunk abból, hogy a pandémia azokat is rákényszerítette az online licitálásra, akik eddig idegenkedtek ettől, és kiderült az is, hogy nem csak az alacsonyabb árfekvésű tételek adhatók el a virtuális térben. Sikereink közé sorolom azt is, hogy a kezdetektől felkaroltuk a fotót, sokat tettünk azért, hogy állandó szereplője legyen az aukciós piacnak. Itt ugyanakkor még komoly potenciális lehetőségek vannak, amik jól láthatóak, ha összevetjük a hazai piacot a nemzetközivel. 

A széles profil, gondolom, fontos érv a beadók megnyerésért folytatott harcban. Milyen további aduk vannak a kezetekben?

Például az, hogy tudunk differenciálni minőség szerint; a jobb tételek a nagyaukcióra kerülnek és nem „vesznek el” a gyengébbek között. A beadók értékelik, hogy nálunk a legrövidebb az átfutási idő: a gyorsárverések esetében a beadás és a kifizetés között mindössze három hét telik el. Sokak számára fontos, hogy rendszerünk átlátható, az árak alakulása online nyomon követhető.

Említetted a közel százezer fős ügyfélkört. Hogyan jött össze ez a tekintélyes szám?

Ügyfeleink egy része olyan műfajokban utazik, amelyeket csak nálunk talál meg. Más kategóriákban részben olyanok vásárolnak nálunk, akik magasabb árfekvésű tételeket nem engedhetnek meg maguknak, nem kis részben viszont olyanok, akik másutt akár a több tízmilliós tételekért is versenyben vannak, mert például nálunk találnak meg egy vázlatot egy áhított méregdrága olajképhez. De megfordulnak nálunk vevőként maguk a nagy árverőházak is.

Mennyi figyelem jut e rendkívüli tételtömeg mellett az egyes tárgyakra, a kétséges eredetiségű művek kiszűrésére?

Profilunk fokozatos bővítését olyan ütemben hajtottuk végre, ahogyan az egyes területeken biztosítani tudtuk a megfelelő szakmai kompetenciát. Megvannak tehát a saját, jól felkészült szakembereink, de a legkomolyabb tételeknél szükség esetén külső szakértők segítségét is igénybe vesszük. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy mi sem tudunk ugyanolyan figyelmet fordítani egy kétezres, mint egy kétmilliós tételre.

Feltételezem, hogy számotokra a COVID az online múltotok miatt az átlagosnál kevesebb gondot okozott. De hogy látod összességében az aukciós piac jelenlegi helyzetét?

Óvatos bizakodással. A pandémia szűkítette az egyéb költési lehetőségeket, így a gyűjtők többségének zsebében több pénz maradt. Ugyanakkor az inflációs félelmek miatt megint előtérbe kerülnek a biztonságosabbnak ítélt befektetési formák és a műtárgy ezek közé tartozik. Ebből, ahogy látom, szinte minden ház profitálni tud. Számunkra kulcsfontosságú, hogy az emberek megértsék: nem csak egy húszmilliós festmény lehet jó befektetés; aki csak húszezret tud ilyen célra szánni, ugyanolyan hozamot érhet el. Csak néhány példa: aki 10 éve az említett húszezerért vett egy Gross Arnold rézkarcot vagy egy Gorka Géza kerámiát, az ma jó eséllyel adhatja azt el ennek tízszereséért. Gyorsan növekedik a magyar nemesfém pénzek ára is. Egy Szent István ötpengős néhány éve kétezer forint volt, ma ennek négyszerese. Jóval magasabb, milliós ársávban kelnek el ma már az erdélyi tallérok, amelyek iránt komoly nemzetközi érdeklődés is mutatkozik.

 

Miközben az alacsony árfekvésű tételekben is komoly potenciál van, nem mondunk le arról, hogy művészeti kínálatunkban is erősítsük a magasabb árfekvésű művek arányát. Ez a következő évek egyik fő feladata lesz. A nagyárveréseinken már ma is rendszeresen vannak milliós tételek, például Mednyánszky Lászlótól vagy nagybányai mesterektől; árrekordunk ebben a kategóriában a legutóbbi karácsonyi árverésünkön született, ahol egy Scheiber Hugó festmény 3,3 millió forintért cserélt gazdát.

 

Scheiber Hugó (1873-1950): Jazz-band, 1935-37 körül. Vegyes technika, papír, jelzett, leütési ár: 3,3 millió Ft

 

Milyen műfajokban várható szerinted a közeljövőben jelentősebb áremelkedés?

Bízom abban, de ezt már említettem is, hogy a fotó iránt gyorsan bővülni fog az érdeklődés, aminek meg kell mutatkoznia az árakban is. Olyan művészek, mint Munkácsi Márton, Pécsi József vagy Kinszki Imre fotói a múlt század 30-as – 40-es éveiből máris komoly összegekért cserélnek gazdát. Egy másik terület, ahol érzékelhetően növekszik az érdeklődés, az az órapiac.

 

Patek Philippe Calatrava kézi felhúzós 18K arany óra, leütési ár: 1,2 millió Ft

 

A nagy klasszikus márkák régebbi darabjai egyre jobb árakon kelnek el nálunk is; erre csak rásegít a retródivat. Mi is adtunk már el Rolexet, Patek Philippe-t egymillió forint feletti árakon.  

Szerző: műtárgy.com

Source: Portfolio.hu