Az online műgyűjtői adatbázist fenntartó, szerkesztőséget üzemeltető Larry’s List június 13-án ismét kiadta a magánmúzeumok globális színterét elemző beszámolóját.

A vállalat a 2023-as kiadványt másodízben teszi elérhetővé olvasói számára (korábban 2016-ban jelent meg). A friss jelentés többek között bemutatja azokat a kortárs gyűjtőket  - pl.  François Pinault, Jorge M. Pérez francia és argentin milliárdosok  - akik úgy döntöttek, hogy magánmúzeumi intézménybe helyezve teszik nyilvánossá kollekciójuk meghatározó darabjait. Ezzel nem csupán az adott, általuk reprezentált művészeket támogatják: hazájuk kulturális képét szintén erősítik. Kimutatták, hogy a globális világjárvány hatásainak ellenére továbbra is jelentős számban nyílnak meg új magánmúzeumok (bár kevesebb, mint az előző években). A Larry’s List számításai szerint az első elemzésük óta világszerte plusz 111 kiállítóteret alapítottak (ebből 96 még működik). Például 2021-ben avatták fel a Longlati Foundation (Sanghaj) és a Peter Marino Art Foundation (Southhampton) épületét, de 2022-ben nyílt meg a bécsi Heidi Horten Collection is.

A kiadvány olyan kérdésekre ad válaszokat, mint például: hány művészeti magánmúzeum létezik jelenleg a világon, hol helyezkednek el vagy hogyan működnek. Szemlélteti a továbbá a magánmúzeumok közösségi média tevékenységét (különösképp az Instagramra fókuszálva). Kontinensekre, országokra, városokra bontott elemzéseket szolgáltat, emellett ismerteti a múzeumok történetét, fejlődésüket, jogi berendezkedésüket, tevékenységüket.  A felsoroltakat szakmai interjúkkal egészítik ki. A négy fejezetből álló tanulmány gazdag képi anyagának és részletes ábráinak köszönhetően bárki számára könnyen befogathatóvá válhat.

A művészeti magánmúzeumok földrajzi eloszlása:

• A világon jelenleg 446 darab magánalapítású kortárs művészeti múzeum működik, 59 országban.
• A ma működő magánmúzeumok 82%-át 2000 után alapították – ebből 152 darabot létesítettek az elmúlt évtizedben világszerte.
• A legtöbb művészeti magánmúzeum - a világon fellelhető összesnek a fele  - Európában található. Ázsia foglalja el a második helyet a globális összesítés 24%-ával, a harmadik helyen áll Észak-Amerika 15%-kal.
• A Közel-Kelet és Latin-Amerika régióiban, a Karib-térségben (4%), Afrika és Óceánia területein (2%) működik a legkevesebb magánmúzeum.

Európa vezető pozíciója a magánkezdeményezések nagy hagyományában – amely visszanyúlik egészen a Reneszánsz időszakába  - és az itt megtalálható privát kiállítóterek magas számában gyökerezik. Kezdve az olaszországi Mediciek tevékenységével (15. sz.), majd a németországi  un. „Wunderkammer” tradíciójával (17. sz.  – miniatűr magángyűjtemények) Európa úttörő szerepet vállalt és vállal a magánmúzeumok fejlesztésében: műgyűjtői a mai napig előszeretettel tárják nyilvánosság elé gyűjteményeiket -  mintegy 222 magánmúzeum működik a szerte a kontinensen. Ázsia áll a második helyen, noha a magánmúzeumok nyitásának szokása csak a 20. század vége felé indult. Az elmúlt évtizedet tekintve erősen növekvő tendencia figyelhető meg: 2010 óta 46 új létesítmény nyílt meg a területen. Ez magyarázható többek között a kortárs múzeumok hiányának pótlási szándékával. Valószínűleg a Közel-Keleten és Afrikában ez indokolja a folyamatos fejlesztéseket. Utóbbi területen jelenleg 26 magánmúzeum működik.

A 10 legtöbb magánmúzeummal rendelkező ország a következőképpen rangsorolható:

1. Németország (60)
2. Egyesült Államok (59)
3. Dél-Korea (50)
4. Kína - „Greater China” (30)
5. Olaszország (30)
6. Spanyolország (21)
7. Franciaország (19)
8. Belgium (11)
9. Svájc (11)
10. Görögország, Japán (10)

A világ 5 legtöbb magánmúzeummal rendelkező fővárosának rangsora:

1. Szöul (17)
2. Berlin (14)
3. Peking (11)
4. New York (10)
5. Athén (9)

• A ma működő magánmúzeumok 82%-át 2000 és 2022 között alapították, kezek közül 197 darab a 2010-es években épült (az összes létező magánmúzeum 45%-a).
• A múzeumnyitások csúcsévei 2011 és 2017 voltak, ekkor 29; 24 új létesítményt alapítottak.
• Globális szinten a századfordulóhoz mérten, pár éve lassuló tendencia figyelhető meg: 2020 és 2022 között csak 21 magánmúzeum nyílt.

A magánmúzeumok növekedése a 2016-os kiadványhoz mérten a következőképpen alakult:

• Kína: + 8 múzeum – ez helyi szinten 40%-os, a Közel-Kelethez mérten pedig 38%-os növekedést jelent
• Németország: + 15 múzeum (33%-os növekedés)
• Egyesült Államok: + 14 múzeum (31%-os növekedés)
• Olaszország: + 6 múzeum (27%-os növekedés)
• Dél-Korea: + 5 múzeum (12%-os növekedés)

A magánmúzeumokban megtalálható műtárgyak számát tekintve a következő megállapítások születtek:

• A múzeumi magángyűjtemények 49%-a maximum 500, míg 29%-uk több mint 1500 műalkotást tartalmaz. A gyűjtemények 22%-a e között a két érték között őriz műveket.
• A világ legnagyobb magángyűjteménye a német Würth Múzeum. 18 300 műalkotást tartalmaz: túlnyomórészt festményeket és szobrokat, amelyek születése egészen a késő középkortól a századig terjed.  Megtalálhatóak bennne olyan nevek, mint például Georg Baselitz, Fernando Botero, David Hockney, Alex Katz, Tony Cragg és Antony Gormley.
• A legkisebb magángyűjteménnyel az argentínai James Turrell Múzeum rendelkezik: összesen 9 műalkotást tartalmaz.

A kiadvány vizsgálja továbbá a magánmúzeumok közösségi médiában való jelenlétét is, kiemelten az Instagramra fókuszálva. Az Instagrammon való magánmúzeumi jelenlét az alábbiak szerint alakult:

• 10 magánművészeti múzeumból kilenc (88%) rendelkezik Instagram-fiókkal.
• A 10 globális szinten leginkább követett magánmúzeum rangsorába szinte az összes kontinensről kerülhetett fel létesítmény a listára:

A jelentés további fontos következtetései:

• A magánművészeti múzeumok fele alapítványként hivatkozik önmagára.
• A művészeti magánmúzeumok 18%-a előzetes bejelentkezés alapján látogatható, míg a fennmaradó 82% rendszeres nyitvatartással rendelkezik.
• A magánművészeti múzeumok egyharmada (35%) belépődíj nélkül bejárható.

A kiadvány letölthető a Larry’s List hivatalos weboldaláról.

Forrás: Larry’s ListCímlapkép: SAN Múzeum, Oak Valley, South Korea

Címlapkép forrása: Sotheby’s

Source: Portfolio.hu