A Madonnát és gyermekét ábrázoló, a de Brécy Tondo címet viselő festményt idén januárban egy AI technológiát alkalmazó vizsgálat után tulajdonította a reneszánsz mester, Raffaello (1483 – 1520) eredeti alkotásának a Nottinghami, illetve a Bradfordi Egyetem kutatócsoportja. Azonban a svájci Art Recognition cég hasonló alapokon nyugvó tanulmánya a korábbinak ellentmondó következtetésekre jutott az alkotást illetően. A szakemberek között az elmúlt hónapokban kiéleződött vitát több közleményben is „a mesterséges intelligencia harcának” nevezik.

2023 elején az angol egyetemi kutatócsoport arcfelismerő technológiát használva összehasonlította a tárgyalt festményen szereplők vonásait Raffaello 1512-ben megalkotott Sixtusi Madonna oltárképén látható alakokéval. A csoport által használt AI rendszer algoritmusát kifejezetten az arcvonások felismerésére és összehasonlítására programozták. Kijelentéseik alapján a Madonnák közötti hasonlóság 97%-os volt, míg a gyermeket tekintve 86%-os egyezést eredményezett a vizsgálat. Ebből kifolyólag arra a következtetésre jutottak, hogy a két alkotást nagy valószínűséggel ugyanaz a művész készítette.

A de Brécy Tondo című festmény
Forrás: University of Nottingham

A mesterséges intelligencia arcfelismerő rendszerét Hassan Ugail, a Bradfordi Egyetem vizuális számítástechnikai professzora fejlesztette ki. A program az úgynevezett DNN (deep neural network) hálózatot használva több szűrőn keresztül továbbítja az adatokat, így jóval nagyobb pontossággal képes azonosítani a képek és videók mintáit, mint az emberi szem.

Dr. Christopher Brooke, a Nottinghami Egyetem tiszteletbeli kutatója szerint közös felvetésük hitelességét egyaránt alátámasztja a festmény pigmentjeit vizsgáló elektronmikroszkópos és Raman-spektroszkópiás elemzés is. Ezen módszerekkel ugyanis kimutatták, hogy a Brécy Tondo-n alkalmazott festészeti ismertetőjegyek kifejezetten jellemzőek a reneszánsz gyakorlatokra. Így valószínűtlennek tekinti, hogy annak egy későbbi változatáról lenne szó.

Júliusban Ugail professzor a következőképpen nyilatkozott: „Az arcfelismerést használó eddigi munkáimmal és akadémikustársaim korábbi kutatásaival együtt arra a következtetésre jutottunk, hogy a Tondo és a Sixtus Madonna kétségtelenül ugyanattól a művésztől származik.”

Az első tanulmány eredményeinek, illetve Ugail kijelentéseinek viszont ellentmond a svájci székhelyű Art Recognition – a műalkotások hitelesítésére szolgáló technológiát kínáló cég – vezérigazgatójának, Dr. Carina Popovicinek nemrég megjelent új kutatása. A csoportja által használt algoritmusok 85%-os valószínűséggel azt igazolták, hogy a festményt – amely jelenleg a bradfordi tanács Cartwright Hall Művészeti Galériájában látható - nem Raffaello festette. A vállalat jelenleg is együttműködik a holland Tilburg Egyetemmel, a tanulmányt pedig a közelmúltban publikálta a Springer kiadó.

A cég korábban a technológiáját többek között annak ellenőrzésére is használta, hogy hitelesítse a Flaget Madonna című festményt, mint Raffaello alkotását. Más nagy mester meghatározó alkotását egyaránt vizsgálta már a vállalat, például 92%-os bizonyossággal vallotta, hogy a Sámson és Delilah (1609–1610) elnevezésű munka mégsem a flamand Peter Paul Rubens kezei által készült.

Popovici egy, az ArtNews-nak küldött üzenetben a következőképpen nyilatkozott:

„Az Art Recognition hálózatát egy adott művész alkotásainak képeire programozzuk, lehetővé téve, hogy megismerje az alkotó jellegzetes tulajdonságait, és felismerje azokat az új művekben. A bradfordi és nottinghami kutatók, amint azt publikációjukban jelezték, egy neurális hálózatot alkalmaznak, amely a vonásokat egy több millió arcból álló hatalmas adathalmazból tanulja meg”.

A szakértő kifejezte aggodalmát amiatt, hogy ez a szituáció alááshatja az elmúlt öt év AI rendszer fejlesztésében elért előrehaladást.

„Most minden eddiginél jobban hangsúlyoznunk kell a szigorú tudományos normák betartásának jelentőségét. Ellenkező esetben az AI kritikájával szembesülhetnénk, és mindannyian elszenvednénk a következményeket.” – írta Popovici.

Az ArtNews több szakértőt is megkérdezett a fennálló helyzetről. A legtöbben úgy vélik, hogy az AI soha nem fogja teljesen felváltani a hagyományos hitelesítési módszereket, mivel a technológia korlátai egyre jobban feltárulnak. Főleg, amikor a régi mesterekétől eltérő művekre alkalmazzák.

„Végső soron mindig lesz helye az emberi ítéletnek” – mondta Martin Kemp művészettörténész. Úgy tekint az AI-ra, mint egy másodlagos eszközre a szakértők fegyvertárában. Hozzátette, hogy a mesterséges intelligencia nehezen tud pontos eredményeket közölni olyan régi mesterműveket illetően, amelyek erősen megsérültek, mint például a Salvator Mundi.

Szintén felvetette, hogy az AI kudarcot vallott az olyan művészek hitelesítésekor, mint például Tiziano vagy Leonardo, akiknek a stílusa karrierjük kezdetén sokkal egyszerűbb volt technikailag, mint amilyenné pályafutásuk későbbi szakaszában vált. Úgy véli, hogy Raffaello munkássága „sokkal következetesebb volt”.

A Brécy Tondo-t 1981-ben vásárolta meg a Cheshire-i üzletember, George Lester Winward, aki javarészt 16. és 19. századi műalkotásokat gyűjtött. 1995-ben, két évvel halála előtt létrehozta a de Brécy Trust Collection-t annak érdekében, hogy kollekcióját megőrizze, illetve, hogy tanulmányozás céljából elérhetővé tegye annak darabjait. A festményt több, mint 40 éven át kiterjedt vizsgálatoknak vetették alá. A mostani ellentétes eredmények továbbra is hasonló kutatássorozatokat feltételeznek a képet érintően.

A műalkotások hitelesítésének témaköre számos kérdést vet fel a jövőre való tekintettel. Kimagasló akadályt jelent a terület fejlődésében az AI által generált képek növekvő száma. Hogyan tudja mesterséges intelligencia azonosítani egy másik AI algoritmus által generált nagy mester hamis alkotást? Vajon segíthet a bűnüldöző szerveknek a nyomozásaik részeként lefoglalt alkotások azonosításában?

„AI nem fog megtalálni semmit egy nehezen meghatározható tárolóegységbe zárva. Legalábbis még nem.” – mondta Samantha Moore, az Artists Rights Society jogtanácsosa. Azonban megmutathatja annak a valószínűségét, hogy festmény lopott-e.

A szakértők úgy vélik, hogy a technológia népszerűségének növekedésével egyre fontosabbak lesznek a bűnüldözés segítésének lehetőségei.

Popovici elmondta, hogy az Art Recognition-nak még nincs bűnüldözési partnersége, de egy ügyben már egyeztetett a zürichi rendőrséggel. A vállalat továbbá megkezdte a programjának korszerűsítést, képzését az AI által generált hamisítványok megjelenésével szemben. A cég arra törekszik, hogy megtanítsa a technológiát az emberi, illetve szintetikus másolatok megkülönböztetésére.

Összességében elmondható, hogy az AI a felismerés és ellenőrzés terén egyaránt ígéretes, de még korai szakaszban van. Mindemellett könnyen becsaphatja, összezavarhatja a felhasználóit. Egyelőre tehát hiba lenne csupán erre az eszközre támaszkodni, akár egy festmény azonosításakor.

A 2023-as Műtárgybefektetési Konferencia kiemelten foglalkozik többek között az új technológiák és innovációk megjelenésével a műkereskedelemben, így az AI alkalmazásával is.

Forrás: ArtNews

Címlapkép: A de Brécy Tondo című festmény

Címlapkép forrása: University of Nottingham

Source: Portfolio.hu