A műtárgy.com sorozatának zárásaként az Art Basel és az UBS Art Market 2022 riportjának gyűjtőkre vonatkozó adatait és felfedezéseit veszi górcső alá.

Az Arts Economics által 2339 jelentős vagyonnal rendelkező gyűjtők körében végzett felmérés és a UBS Investor Watch 10 piacon végzett felméréséből kiderült, hogy költéseik 2021-ben jelentősen megnövekedtek, ami megerősítette a művészeti piac erejének fenntartását a világjárvány idején.

A képzőművészetre és régiségekre fordított kiadások a 2019-es 72000 dollárról 126000 dollárra emelkedtek 2020-ra, majd 2021-ben megduplázódtak, és elérték a 274000 dollárt.

 

 

A COVID-19 világjárvány miatt 2020-ban a széles körű válság és a gazdasági növekedés súlyos visszaesése után 2021 a fellendülés éve volt. Összességében a makrogazdasági növekedés és teljesítmény meghaladta a várakozásokat, ami nagyrészt a költségvetési támogatások és a vakcinák bevetésének köszönhető. Bár az Omicron-variáns és az újbóli korlátozások megjelenése erős emlékeztetőül szolgált az év végén, hogy a világjárvány még messze nem ért véget. A gazdasági hatások az enyhébb korlátozásoknak köszönhetően nem voltak olyan zavaróak, mint a korábbi hullámok alatt, az erősebb fogyasztói bizalom, valamint a vállalkozások és a magánszemélyek által már megtett intézkedések miatt.

2021-ben a magas jövedelemmel rendelkező gyűjtők valamivel több mint egyharmada költött 1 millió dollár feletti összeget művészeti és antik tárgyakra. Ez a szám több mint kétszerese a 2019-es szintnek. Kínában volt a legmagasabb az ilyen jellegű költések aránya (44%), valamint Németországban (38%), Franciaországban és az Egyesült Államokban (36%).

Míg a hagyományos médiumok az értéket tekintve domináltak 2021-ben, a nagy vagyonnal rendelkező gyűjtők a digitális művészetre kiadásainak 11%-át fordították. A fiatal gyűjtők (a Z generáció 5%-a) kis része jelentős összegeket költött digitális művészetre.

A magas jövedelemmel rendelkező gyűjtők 74%-a vásárolt művészeti NFT-ket 2021-ben. A kiadások mediánja az összes NFT-t tekintve 24 000 dollár volt, ennek 37%-a (9 000 dollár) művészeti NFT volt.

A kereskedők maradtak 2021-ben is a műtárgyvásárlás leggyakrabban használt csatornája, a nagy vagyonnal rendelkező gyűjtők 76%-a galérián vagy kereskedőn keresztül vásárolt. Az online irányba való elmozdulás egyértelműen megmutatkozott, a közvetlenül a művészeken keresztül történő vásárlás vagy OVR (online viewing room) weboldalán keresztül történő vásárlás volt a legelterjedtebb (44%).

A gyűjtemények összetétele:

A gyűjtők többsége (56%) 50 db-nál kevesebb művet birtokolt, 17%-uk azonban akár 100 vagy annál több művet tartott nyilván a gyűjteményében. A 55 év feletti gyűjtők több művet birtokoltak, mint fiatalabb társaik, átlagosan 40 darabot, szemben az X generációs gyűjtők 32 darabjával, az ezredfordulósok 34 darabjával és a Z generáció 36 darabjával. Az 50 millió dollár feletti vagyonnal rendelkező személyek átlagosan 53 művet birtokoltak.

A brazil gyűjtők rendelkeztek a legnagyobb gyűjteményekkel (52 mű), a korábbi felmérésekkel összhangban az ázsiai gyűjtők inkább kisebb gyűjteményeket tartottak (átlagosan 30 műtárgy), a tajvaniaknál pedig átlagosan 27 műtárgyat tartottak számon.

 

A gyűjteményekben általában egyenlő arányban szerepelnek élő és nem élő művészek munkái, a gyűjtők átlagosan 53%-ban élő és 47%-ban nem élő művészek alkotásaiból (3%-kal több, mint az előző évben) képezték gyűjteményüket. A legtöbb régió közül Szingapúrban és Németországban találhatóak a legnagyobb arányban élő művészek művei a gyűjteményekben.

A gyűjtőket arra is megkérték, hogy a gyűjteményükben található műveket a művészek státusza és pályafutásuk szakasza szerint bontsák le. Gyakran jelentik, hogy a leggazdagabb gyűjtők csak és kizárólag vagy főként a legjobb, vagy sztárművészekre összpontosítanak, a mintából származó bizonyítékok viszont azt mutatták, hogy valójában a legtöbbjük gyűjteményében a művészek széles skáláját találhatjuk meg, beleértve a feltörekvő művészek jelentős hányadát is.

 

 

Összességében az egész piacot tekintve a gyűjtemények a következőképpen épülnek fel:

• 23%-ban olyan művészeké, akik most kezdik pályafutásukat és még nem képviseli őket galéria;
• 22%-ban pályájuk elején járó, galériákban bemutatkozó művészek alkotásai;
• 25%-ban olyan művészek művei, akik több mint 10 éve mutatkoztak be galériákban vagy múzeumokban;
• 30%-ban olyan befutott művészek alkotásai, akiknek erős és jól megalapozott másodlagos piaca van az aukciós és/vagy galéria szektorban, és akiknek művei jelenleg rendszeresen több mint 100 ezer dollárért kelnek el.

A nagy vagyonnal rendelkező magánszemélyek gyűjteményei kevésbé diverzifikáltak a művészek nemét tekintve, és bár a régiók és demográfiai csoportok között inkább a férfi művészek munkái domináltak (átlagosan 60%), azonban ez nem mindig jelenti azt, hogy a gyűjtők elfogultak a művek kiválasztásakor, a legtöbb anekdota szerint a gyűjtőket nem befolyásolja sem a művek faji hovatartozása, sem a művész neme, amikor azt mérlegelik, hogy melyik munkát vásárolják meg. Ugyanakkor az, hogy a női művészek munkái kevésbé elérhetőek vagy kevésbé képviseltetik magukat az aukciós és galériás szektorban, egyértelműen fontos szerepet játszik és hatással lesz a gyűjtemények összetételére. Bár a paritás még mindig hiányzik, vannak arra utaló jelek, hogy az egyenlőtlenség lassan javulni kezd. A női művészek műveinek aránya 2021-ben 40% volt, azaz nőtt: 2018-ban 33%-ról, 2019-ben 37%-ra, 2020-ban pedig 39%-ra emelkedett és folyamatosan javuló tendenciát mutat.

Az Egyesült Államokban, Franciaországban és Németországban, ahol a női művészek művei jobban elérhetők, ott munkáik aránya nagyobb volt a gyűjteményekben. A legalacsonyabb arány Olaszországban (35%), valamint Kínában és Hongkongban (egyenként 36%) volt.

Forrás: Art Basel & USB Report, Art Market 2022

Source: Portfolio.hu