Vadászpohár, tajtékpipa, likőröskészlet, karabély - Ötletes ajándékok karácsonyra
Az ünnepek közeledtével sokan szembesülhetnek azzal, hogy a család férfitagjai számára kifejezetten nehéz olyan ajándékot találni, amelynek valóban örülnek. Ugyan nem gondoljuk, hogy a műalkotások esetében kialakítható egy kifejezetten nőknek és egy kifejezetten férfiaknak szóló halmaz, ugyanakkor tény, hogy bizonyos műtárgyak témájuk, kidolgozásuk, eredeti rendeltetésük alapján nagyobb örömet okozhatnak az egyik vagy a másik nem tagjainak. Alábbi válogatásunkkal a férfiak kedvében szeretnénk járni, illetve a nekik meglepetés után kutató hölgyeknek kívánunk ötletet adni.
Kezdjük is mindjárt az egyik kedvencükkel, ezzel a mutatós és frappáns tajtékpipával. A faragott pipa Bécsből, a XIX. század végéről származik, szopókája borostyánból készült. Ami igazán kedvessé teszi, az a díszítése, a velocipéden kerékpározó férfialak, amiért aztán nemcsak pipázóknak, hanem a biciklizés szerelmeseinek is jó választás lehet. Az antik pipák gyűjtése egyébként nem ritka jelenség, az adott tárgy anyagán, küllemén túl a proveniencia, az eredeti tulajdonos személye is különlegessé tehet egy-egy darabot. A pipák készülhetnek fából, porcelánból, fajanszból és cserépből, valamint tengeri üledékből, azaz tajtékból. Utóbbinak az az előnye, hogy jól megmunkálható kő, így részletgazdag, bonyolult alkotások készíthetők belőle.
Az ajánló - és egyben a közelgő aukció - egyik gyöngyszeme a következő empire vadászpohár úti evőeszközkészlettel. A négy, finoman kidolgozott jelenettel ékesített tárgy Hieronymus Hackel, cseh születésű üvegcsiszoló mester alkotása, akitől európai múzeumokban és magángyűjteményekben 60 darab pohár maradt fent. Ez a példány a szakirodalom számára eddig ismeretlen volt, a rajta lévő csavart oszlopos árkádok, a felül futó gyöngysor és a felkelő nap motívuma azonban mind az alkotóra jellemző ornamentumok. Hackel 1815-ben kezdett vadászpoharakat készíteni, mivel az arisztokrácia körében rendkívül népszerű elfoglaltság volt a vadászat, így aztán jómódú megrendelőket remélhetett. Ez a tétel attól is kifejezetten értékes és ritka, hogy a hozzá készült tartó és az úti evőeszközkészlet is fennmaradt. A kanálon az 1825-ös évszám látható, a pohár is valószínűleg az 1820-as évek közepén készült.
A vadászathoz kapcsolódik a következő tárgy is. A vadászjelenetet ábrázoló kép egy cseh nemzeti romantikus festő, Franti¹ek ®ení¹ek 1884-es festményének porcelánba átültetett változata. A hátoldali, masszába nyomott jelzésből kiderül, hogy a mű készítési helye a Königliche Porzellan Manufaktur Berlin, amely Európa egyik legrégebbi porcelánmanufaktúrája, 1763-ban alapította II. Frigyes porosz király.
Békebeli hangulatot áraszt következő választásunk, egy francia úti likőröskészlet. A réz és gyöngyház intarziával díszített fadobozban egy állványon sorakoznak a készlet elemei, 4 palack és 11 pohár, színtelen, fúvott, csiszolt üvegből. A tárgy eredeti rendeltetésének megfelelően könnyen szállítható és tárolható, kompakt, doboza nyitható.
Igazán férfias darab ez az 1827-es lovassági huszár karabély, amelyet elsősorban a katonai régiségek iránt érdeklődőknek ajánlunk. A sima falú, kovácsoltvas cső fa ágyazattal van ellátva, hossza 81 cm. A karabélyok a huszárok legfontosabb lőfegyverei közé tartoztak, lőtávolságuk azonban kisebb volt, mint például a gyalogság tulajdonában lévő puskáké.
A következő tétel már csak a története miatt is érdekes lehet, hiszen a kard eredetileg az egykori Velencei testőrség fegyvere volt. A Schiavona kardok kialakításukban változatosak lehetnek, közös jellemzőjük, hogy a markolatnál védik a kezet. Ennek a példánynak az acélpántokból készült hárítókosarán apró virágdíszítés van. Az acélpengén a következő olvasható: "Soli Deo Gloria", azaz "Egyedül Istené a dicsőség".
Ez a díszes mentecsat feltehetően a Magyar Királyi Testőrség egyenruhájának részlete volt, a XVIII. század második feléből származik. Aranyozott ezüst hordozólemezen a magyar címer, körülötte az osztrák sas látható. Gazdag növényi ornamentika díszíti a nyolc tallér súlyban készült unikális darabot.
A fentebb bemutatott műtárgyakat azon túl, hogy elsősorban talán az urak szívét dobogtatják meg, míves kidolgozás jellemzi, el tudnánk képzelni őket egy dolgozószoba ékeiként is.
Szerző: műtárgy.com
Source: Portfolio.hu
Kezdjük is mindjárt az egyik kedvencükkel, ezzel a mutatós és frappáns tajtékpipával. A faragott pipa Bécsből, a XIX. század végéről származik, szopókája borostyánból készült. Ami igazán kedvessé teszi, az a díszítése, a velocipéden kerékpározó férfialak, amiért aztán nemcsak pipázóknak, hanem a biciklizés szerelmeseinek is jó választás lehet. Az antik pipák gyűjtése egyébként nem ritka jelenség, az adott tárgy anyagán, küllemén túl a proveniencia, az eredeti tulajdonos személye is különlegessé tehet egy-egy darabot. A pipák készülhetnek fából, porcelánból, fajanszból és cserépből, valamint tengeri üledékből, azaz tajtékból. Utóbbinak az az előnye, hogy jól megmunkálható kő, így részletgazdag, bonyolult alkotások készíthetők belőle.
Az ajánló - és egyben a közelgő aukció - egyik gyöngyszeme a következő empire vadászpohár úti evőeszközkészlettel. A négy, finoman kidolgozott jelenettel ékesített tárgy Hieronymus Hackel, cseh születésű üvegcsiszoló mester alkotása, akitől európai múzeumokban és magángyűjteményekben 60 darab pohár maradt fent. Ez a példány a szakirodalom számára eddig ismeretlen volt, a rajta lévő csavart oszlopos árkádok, a felül futó gyöngysor és a felkelő nap motívuma azonban mind az alkotóra jellemző ornamentumok. Hackel 1815-ben kezdett vadászpoharakat készíteni, mivel az arisztokrácia körében rendkívül népszerű elfoglaltság volt a vadászat, így aztán jómódú megrendelőket remélhetett. Ez a tétel attól is kifejezetten értékes és ritka, hogy a hozzá készült tartó és az úti evőeszközkészlet is fennmaradt. A kanálon az 1825-ös évszám látható, a pohár is valószínűleg az 1820-as évek közepén készült.
A vadászathoz kapcsolódik a következő tárgy is. A vadászjelenetet ábrázoló kép egy cseh nemzeti romantikus festő, Franti¹ek ®ení¹ek 1884-es festményének porcelánba átültetett változata. A hátoldali, masszába nyomott jelzésből kiderül, hogy a mű készítési helye a Königliche Porzellan Manufaktur Berlin, amely Európa egyik legrégebbi porcelánmanufaktúrája, 1763-ban alapította II. Frigyes porosz király.
Békebeli hangulatot áraszt következő választásunk, egy francia úti likőröskészlet. A réz és gyöngyház intarziával díszített fadobozban egy állványon sorakoznak a készlet elemei, 4 palack és 11 pohár, színtelen, fúvott, csiszolt üvegből. A tárgy eredeti rendeltetésének megfelelően könnyen szállítható és tárolható, kompakt, doboza nyitható.
Igazán férfias darab ez az 1827-es lovassági huszár karabély, amelyet elsősorban a katonai régiségek iránt érdeklődőknek ajánlunk. A sima falú, kovácsoltvas cső fa ágyazattal van ellátva, hossza 81 cm. A karabélyok a huszárok legfontosabb lőfegyverei közé tartoztak, lőtávolságuk azonban kisebb volt, mint például a gyalogság tulajdonában lévő puskáké.
A következő tétel már csak a története miatt is érdekes lehet, hiszen a kard eredetileg az egykori Velencei testőrség fegyvere volt. A Schiavona kardok kialakításukban változatosak lehetnek, közös jellemzőjük, hogy a markolatnál védik a kezet. Ennek a példánynak az acélpántokból készült hárítókosarán apró virágdíszítés van. Az acélpengén a következő olvasható: "Soli Deo Gloria", azaz "Egyedül Istené a dicsőség".
Ez a díszes mentecsat feltehetően a Magyar Királyi Testőrség egyenruhájának részlete volt, a XVIII. század második feléből származik. Aranyozott ezüst hordozólemezen a magyar címer, körülötte az osztrák sas látható. Gazdag növényi ornamentika díszíti a nyolc tallér súlyban készült unikális darabot.
A fentebb bemutatott műtárgyakat azon túl, hogy elsősorban talán az urak szívét dobogtatják meg, míves kidolgozás jellemzi, el tudnánk képzelni őket egy dolgozószoba ékeiként is.
Szerző: műtárgy.com
Source: Portfolio.hu
