_1.gif?1713474950460)
A globális műtárgypiac - elemezzük a legfrissebb számokat
A legnagyobb svájci bank, az UBS 2018-ban is elkészítette a globális műtárgypiac áttekintését a világ egyik vezető művészeti vásárának, az Art Baselnek a közreműködésével. A műtárgy.com eheti cikke most ennek a több mint 300 oldal hosszú és 100-nál is több táblázatot és ábrát tartalmazó elemzésnek a legfőbb állításait mutatja be a műtárgypiac aktuális trendjei iránt érdeklődő magyar közönségnek.
A globális műtárgypiac 2017-ben nagyot növekedett 2016-hoz képest. 2017-ben 63,7 milliárd volt a globális műtárgypiaci forgalom, ami több mint 12%-kal haladta meg a 2016-os értéket. Ha szétbontjuk ezt az adatot, akkor azt láthatjuk, hogy jobban növekedett a tranzakciók értéke, mint a száma: az eladások mennyisége csak 8%-kal növekedett. 2017-ben a műkereskedők bonyolították le a piaci forgalom nagyobb részét. Ők adták a forgalom 53%-át, míg az aukciók a forgalom 47%-áért feleltek. Az, hogy melyek a globális műtárgypiac legnagyobb piacai talán senkinek sem okoz meglepetést: Amerika, Kína és az Egyesült Királyság együtt a piaci forgalom 83%-át tették ki. Ezek közül is messze az USA piaca volt a legnagyobb (a globális műtárgypiaci forgalom 42%-ával), a kínai piac 21%-os részesedést tett ki, míg a maradék 20%-ért az Egyesült Királyság felelt. Meglepő módon ezek körül 2017-ben nem a kínai, hanem az amerikai piac növekedett a leggyorsabban, 16%-kal. A kínai piac épp csak egy lehelettel kisebb, de a globális átlagot így is meghaladó 14%-os növekedést könyvelhetett el, míg a brit piac mindösszesen 8%-kal tudott növekedni. Így a 2017-es volt az az év, amikor a kínai műtárgypiac mérete megelőzte a britét.
Bár a műkereskedők adják a műtárgypiac forgalmának nagyobb részét, azt láthatjuk, hogy az átlagosan 4%-os növekedés nem egyenlően oszlik el a piacon. Míg az 500.000 dollár alatti forgalmat bonyolító kereskedők átlag 4%-os visszaesést könyvelhettek el, addig az 50 millió dollárnál nagyobb forgalmú kereskedők 10%-os növekedésről számoltak be (ami még mindig csak a fele a 2016-os 20%-os növekedésüknek). Bár mostanában már nem zár be annyi galéria mint a 2008-as válság után, azt is látnunk kell, hogy a galérianyitások drasztikusan visszaestek: 2017-ben 87%-kal kevesebb galéria nyílt mint tíz évvel korábban. A galériák mellett, de nem helyett egyre nagyobb a művészeti vásárok szerepe a műkereskedelemben. 2017-ban a vásárok forgalma 17%-kal nőtt, de ehhez érdemes azt is hozzátenni, hogy a kiállító galériák költsége majdnem ugyanilyen ütemben, 15%-kal növekedett.
A műtárgypiac 2017-es növekedésének nagyját az aukciós piac adta a maga robbanásszerű, 27%-os ugrásával. Az aukciós piacon az USA és Kína szinte fej-fej mellett áll (35 és 33%-kal). De az egyenlőtlen eloszlás itt is jól látszik: az elmúlt 10 évben az 1 millió dollár alatti műalkotások piaca csökkenést, míg az 1 millió dollárnál drágábbaké növekedést könyvelhetett el. A piac polarizálódását az is jól mutatja, hogy a 10 millió dollárnál drágább művek piaca növekedett a leggyorsabban (2007-hez képest 148%-kal, 2016-hoz képest 125%-kal). Az aukciós piac majdnem felét (46%-át) a második világháború utáni művek tették ki, a negyedét a 19. század végi és 20. századi eleji művészet, míg az előtte lévő évezredek művészete csak a piaci forgalom negyedére volt érdemes. Bár a 2017-es adatok azt mutathatnák, hogy újra szárnyal a régi mesterek piaca (64%-os növekedéssel), de ennek egy figyelemreméltó oka volt: egy 450 millió dollárért eladott Leonardo da Vinci kép. Ha ezt nem vesszük figyelembe, a piaci szegmens máris 11%-os mínuszban van.
Az online műtárgypiacnak 2017 a stabilizálódás éve volt, 5,4 milliárd dolláros forgalma 10%-os növekedést jelentett és így a globális műtárgypiacnak már a 8%-át teszik ki online eladások (ez az arány 2013-ban még csak 5% volt). Az online eladások különösen az új vevők megszólításában kapnak kulcsszerepet: 2017-ben az online aukciókon műtárgyat vásárlók majdnem fele új vevő volt. Így nem csoda hogy a legtöbb galéria és aukciósház úgy gondolja, hogy az online platformok lehetnek a jövőbeli növekedésük legfontosabb útjai.
A globális műtárgypiacon 2017-ben több mint 300 ezer vállalkozás működött, de ennek a 95%-a galéria és csak 5%-a aukciósház. Ezeknek a cégeknek a legnagyobb kiadási tétele a vásárokon való részvétel, amit a hirdetési- és reklámköltségek követtek. A műtárgyaknak egyre nagyobb szerepe van a vagyonkezelésben: a legmagasabb keresetű emberek 35%-a aktív a műtárgypiacon. Azonban közülük a legtöbben csak az alacsonyabb árkategóriájú alkotások közül válogatnak, és csak az 1%-uk az, aki 1 millió dollár feletti művet is vesz. 32%-uk nyilatkozott úgy, hogy a műalkotások vásárlásánál a hozamuk is fontos volt, de érthető módon minél magasabb vagyonnal bír valaki, annál fontosabbá válik ez a szempont.
szerző: műtárgy.com
Forrás: Portfolio.hu
A globális műtárgypiac 2017-ben nagyot növekedett 2016-hoz képest. 2017-ben 63,7 milliárd volt a globális műtárgypiaci forgalom, ami több mint 12%-kal haladta meg a 2016-os értéket. Ha szétbontjuk ezt az adatot, akkor azt láthatjuk, hogy jobban növekedett a tranzakciók értéke, mint a száma: az eladások mennyisége csak 8%-kal növekedett. 2017-ben a műkereskedők bonyolították le a piaci forgalom nagyobb részét. Ők adták a forgalom 53%-át, míg az aukciók a forgalom 47%-áért feleltek. Az, hogy melyek a globális műtárgypiac legnagyobb piacai talán senkinek sem okoz meglepetést: Amerika, Kína és az Egyesült Királyság együtt a piaci forgalom 83%-át tették ki. Ezek közül is messze az USA piaca volt a legnagyobb (a globális műtárgypiaci forgalom 42%-ával), a kínai piac 21%-os részesedést tett ki, míg a maradék 20%-ért az Egyesült Királyság felelt. Meglepő módon ezek körül 2017-ben nem a kínai, hanem az amerikai piac növekedett a leggyorsabban, 16%-kal. A kínai piac épp csak egy lehelettel kisebb, de a globális átlagot így is meghaladó 14%-os növekedést könyvelhetett el, míg a brit piac mindösszesen 8%-kal tudott növekedni. Így a 2017-es volt az az év, amikor a kínai műtárgypiac mérete megelőzte a britét.
A globális műtárgypiac forgalma 2007 és 2017 között
Bár a műkereskedők adják a műtárgypiac forgalmának nagyobb részét, azt láthatjuk, hogy az átlagosan 4%-os növekedés nem egyenlően oszlik el a piacon. Míg az 500.000 dollár alatti forgalmat bonyolító kereskedők átlag 4%-os visszaesést könyvelhettek el, addig az 50 millió dollárnál nagyobb forgalmú kereskedők 10%-os növekedésről számoltak be (ami még mindig csak a fele a 2016-os 20%-os növekedésüknek). Bár mostanában már nem zár be annyi galéria mint a 2008-as válság után, azt is látnunk kell, hogy a galérianyitások drasztikusan visszaestek: 2017-ben 87%-kal kevesebb galéria nyílt mint tíz évvel korábban. A galériák mellett, de nem helyett egyre nagyobb a művészeti vásárok szerepe a műkereskedelemben. 2017-ban a vásárok forgalma 17%-kal nőtt, de ehhez érdemes azt is hozzátenni, hogy a kiállító galériák költsége majdnem ugyanilyen ütemben, 15%-kal növekedett.
A műkereskedők eloszlása forgalmuk alapján
A műtárgypiac 2017-es növekedésének nagyját az aukciós piac adta a maga robbanásszerű, 27%-os ugrásával. Az aukciós piacon az USA és Kína szinte fej-fej mellett áll (35 és 33%-kal). De az egyenlőtlen eloszlás itt is jól látszik: az elmúlt 10 évben az 1 millió dollár alatti műalkotások piaca csökkenést, míg az 1 millió dollárnál drágábbaké növekedést könyvelhetett el. A piac polarizálódását az is jól mutatja, hogy a 10 millió dollárnál drágább művek piaca növekedett a leggyorsabban (2007-hez képest 148%-kal, 2016-hoz képest 125%-kal). Az aukciós piac majdnem felét (46%-át) a második világháború utáni művek tették ki, a negyedét a 19. század végi és 20. századi eleji művészet, míg az előtte lévő évezredek művészete csak a piaci forgalom negyedére volt érdemes. Bár a 2017-es adatok azt mutathatnák, hogy újra szárnyal a régi mesterek piaca (64%-os növekedéssel), de ennek egy figyelemreméltó oka volt: egy 450 millió dollárért eladott Leonardo da Vinci kép. Ha ezt nem vesszük figyelembe, a piaci szegmens máris 11%-os mínuszban van.
Az aukciós piac Amerikában és Kínában 2010 és 2017 között
Az online műtárgypiacnak 2017 a stabilizálódás éve volt, 5,4 milliárd dolláros forgalma 10%-os növekedést jelentett és így a globális műtárgypiacnak már a 8%-át teszik ki online eladások (ez az arány 2013-ban még csak 5% volt). Az online eladások különösen az új vevők megszólításában kapnak kulcsszerepet: 2017-ben az online aukciókon műtárgyat vásárlók majdnem fele új vevő volt. Így nem csoda hogy a legtöbb galéria és aukciósház úgy gondolja, hogy az online platformok lehetnek a jövőbeli növekedésük legfontosabb útjai.
Az Invaluable online oldalon keresztül lebonyolított forgalom az aukciósházak forgalma alapján
A globális műtárgypiacon 2017-ben több mint 300 ezer vállalkozás működött, de ennek a 95%-a galéria és csak 5%-a aukciósház. Ezeknek a cégeknek a legnagyobb kiadási tétele a vásárokon való részvétel, amit a hirdetési- és reklámköltségek követtek. A műtárgyaknak egyre nagyobb szerepe van a vagyonkezelésben: a legmagasabb keresetű emberek 35%-a aktív a műtárgypiacon. Azonban közülük a legtöbben csak az alacsonyabb árkategóriájú alkotások közül válogatnak, és csak az 1%-uk az, aki 1 millió dollár feletti művet is vesz. 32%-uk nyilatkozott úgy, hogy a műalkotások vásárlásánál a hozamuk is fontos volt, de érthető módon minél magasabb vagyonnal bír valaki, annál fontosabbá válik ez a szempont.
szerző: műtárgy.com
Forrás: Portfolio.hu
