Részletes keresés

Az egységes magyar kultúra anyanyelve – A LélekFormák, II. Népművészeti Nemzeti Szalon még egy hónapig látogatható a Műcsarnokban

A népművészet valaha a mindennapok szerves része volt, a mesterségbeli tudás apáról fiúra, anyáról lányra szállt. Az embereket nem tömeggyártott használati tárgyak vették körül, hanem gondos, értő kezek által készített, jelentést hordozó motívumokkal ellátott, míves eszközök, ruhadarabok. Hogyan tekintünk ma, a tömegtermelés, a futószalagon készülő, egyforma és eldobható termékek korában a kézművességre? Van-e helye a népművészetnek a 21. században? A Műcsarnok tárlatát megtekintve alighanem arra a határozott válaszra jut a látogató, hogy van bizony!

A Műcsarnokban egészen július 16-ig tekinthető meg a LélekFormák címet viselő II. Népművészeti Nemzeti Szalon. A kiállítás azért különösen érdekes, mert nemcsak az egyébként önmagukban is megcsodálásra érdemes tárgyak bemutatására vállalkozik, hanem az azokat előállító egyénnel, illetve közösségekkel és a tárgykultúra formálódásával is foglalkozik. A középső termekben található a tárlat gerince, amely három fő egységre osztható, amelyek az Örökítés, a Gyöngyvel leveledzik, valamint a Harminchárom címet kapták. Ezek más és más szempontokat villantanak fel, megközelítéseket tesznek lehetővé.

Lélek Formák
LélekFormák, II. Népművészeti Nemzeti Szalon, Műcsarnok. Forrás: műtárgy.com

Rögtön az első kiállítótérbe belépve megcsapja az orrunkat a gyapjú és a bőr kellemes illata, halk népzene szól. Kékfestő kelmék, ünnepi viseletek, hímzett abroszok, fazekasportékák, hangszerek (tekerők), mézeskalács ütőfák, busómaszkok, csikóskalapok és még megannyi tárgycsoport látványa bontakozik ki a szemünk előtt. Az egységes magyar kultúra anyanyelve a népművészet, hirdeti a terem kísérőszövege – ezt a gondolatot a kiállítás egésze vastagon aláhúzza. Évtizedek, sőt évszázadok óta tevékenykedő kézművesdinasztiák, mesterek és tanítványaik mutatkoznak be az első szekcióban. A címadó szervezőelv tehát az örökítés, vagyis a hagyomány továbbélésének, a tudás átadásának lehetősége; módjai. Archív fotók, családfák, valamint kiállított eszközök teremtik meg a kontextust és teszik szemléletesebbé a koncepciót. Izgalmas játék összevetni a mesterek és a tanítványok, az ősök és a jelenben alkotók munkáit. Az egyes tárgyak születése között több száz év is eltelhetett, a Fazekas család fekete mázas kerámiaedényeinél például jól megfér egymás mellett id. Fazekas Lajos 1742-ből származó bödöne és ifj. Fazekas István 2021-ben készült gyertyamártója.

LélekFormák
LélekFormák, II. Népművészeti Nemzeti Szalon, Műcsarnok. Forrás: műtárgy.com

A második, Gyöngyvel leveledzik szekció a társművészetek, a képző- és iparművészet területén munkálkodó, ám a népművészet motívumkincséből, hagyományaiból merítő alkotók műveiből vonultat fel példákat. Jól látható, hogy szaruból és fából egyaránt készülhet praktikus, tradicionális fűszertartó, de tisztán esztétikai funkciót betöltő kisplasztika is. A festményekhez, szobrokhoz inspirációforrást jelentenek a népmesék, balladák, népdalok, Kodály és Bartók.

A harmadik terem a Harminchárom címet viseli, ami egyszerre utal a kiállítók számára és korára is. Fiatal felnőttek, köztük Junior Príma díjas, illetve a Népművészet ifjú mestere díjjal kitüntetett művészek munkái kaptak itt helyet. Különböző indíttatásból fordultak a népművészet felé, akadnak, akik kézművescsaládból származnak, de olyanok is (és ők vannak többen), akik a saját útkeresésük során fedezték fel maguknak a nagy múltú mesterségeket. Az általuk létrehozott produktumok is eltérő szemléletről tanúskodnak, hol a múltidézés, hol a funkcionalitás, a praktikum tűnik hangsúlyosabbnak. A falon elhelyezett kivetítővásznon rövid interjúk futnak az alkotókkal, ezekben a motivációjukról, hátterükről, küldetésükről vallanak.

LélekFormák3
LélekFormák, II. Népművészeti Nemzeti Szalon, Műcsarnok. Forrás: műtárgy.com

A negyedik terem (Pergő képek) érdekes kettősségre világít rá: arra, hogy a technikai robbanás egyfelől háttérbe szorította ugyan a hagyományos népi kultúrát, másfelől viszont annak megőrzéséhez is hozzájárulhat. Itt a közel százéves magyar néprajzi filmkészítésből kapunk egy válogatást, valamint a hozzájuk hol jobban, hol kevésbé kapcsolódó tárgyakból. Megcsodálhatjuk például Kis Jankó Bori mezőkövesdi népi iparművész gazdagon díszített, hímzett falvédőjét, és bepillantást nyerhetünk a X. Országos Kis Jankó Bori emlékpályázat Mezőkövesden megrendezett kiállításába egy 1972-es felvétel segítségével.

Az utolsó két terem három fiatal fotográfus munkásságának egy-egy szeletét ismerteti meg a látogatókkal. A fotókiállítás A világ tudatosítása címet kapta, ami Csoóri Sándor Korniss Péter első, Műcsarnokban megrendezett tárlatához fűzött gondolatát idézi, miszerint „a fotóművészet nem egyszerűen a világ rögzítése, hanem a világ tudatosítása is”. A három fotográfus Mohos Zsófia, Nagy Botond és Szász-Bányász Anna, akik, bár témájuk hasonló, teljesen másképp közelítenek a kérdés felé. A Görbeország-projektről ismert Mohos Zsófia dokumentarista, a palóc kultúra sajátosságait bemutató fotográfiáit pársoros leírások kísérik, amelyek arról is tanúskodnak, hogy az alkotó számára különös fontossággal bírnak az alanyokkal történő beszélgetések, a személyes találkozások. Nagy Botond a székely kisebbség mindennapjait örökíti meg, portréi érzékenyek, beszédesek, egyenesen szuggesztívek, az emberábrázolás az arcokra szorítkozik.

LélekFormák
LélekFormák, II. Népművészeti Nemzeti Szalon, Műcsarnok. Forrás: műtárgy.com

Szász-Bányász Anna Már a jövő sem a régi című sorozatának témája a fotográfus családjának önfenntartó kisgazdasága Gyergyóújfaluban. A cél azonban nem a gazdaságban zajló élet dokumentarista igényű, romantikába hajló rögzítése. Hangsúlyos szerep jut az absztrakciónak, a színek, fények, formák, felületek játékának, a képek meditatív hangulata csendes szemlélődésről tanúskodik.

A II. Népművészeti Nemzeti Szalon számos oldalról körüljárva megmutatja, hogy a népművészet több, mint míves tárgyalkotás. Sokkal inkább a kultúra, a hagyományok, vagy ha úgy tetszik, ahogyan a kiállítás címe is sugallja, a lélekformák kézzelfoghatóvá válása.

 

LélekFormák, II. Nemzeti Népművészeti Szalon 2023, Műcsarnok.

Megtekinthető: 2023. július 16-ig.

A Nemzeti Szalonhoz kapcsolódó programok:

Petrás Mária és Kiss Krisztián zenés tárlatvezetése a II. Népművészeti Nemzeti Szalon kiállításon - 2023. június 18. |15:00

Részletes információk a Műcsarnok honlapján érhetőek el.

MÚZÉJ | Vetró Mihály kurátori tárlatvezetése a II. Népművészeti Nemzeti Szalon kiállításon - 2023. június 24. |18:00

Részletes információk a Műcsarnok honlapján érhetőek el.

Jövőnk gyökerei | Beszélgetés fiatal népművészekről, alkotásról, hivatásról, tudásátadásról - 2023. július 6. | 17:00 - 19:00

Részletes információk a Műcsarnok honlapján érhetőek el.

 

Szerző: műtárgy.com

Címlapkép: LélekFormák, II. Népművészeti Nemzeti Szalon, Műcsarnok. Forrás: műtárgy.com


Forrás: Portfolio.hu
További cikkek
Fedezd fel a műtárgyak titkos életét!

Fedezd fel a műtárgyak titkos életét!

2024-04-30

A műtárgy.com idén május 23-25. között nyolcadik alkalommal rendezi meg nagyszabású művészeti programsorozatát: a háromnapos Műtárgyak Éjszakája Fesztivál 70 fővárosi helyszínen, 100-nál is több programmal várja az 

Rekordszámú művész a 2024-es Velencei Biennálén

Rekordszámú művész a 2024-es Velencei Biennálén

2024-04-26

A Velencei Biennálé a kortárs művészet legnagyobb nemzetközi bemutatója. Az itt szereplő művészek azonnal a világ legkiválóbb szakembereinek és mega-galériáinak látókörébe kerülhetnek, ami felpörgetheti a karrierjüket. A Biennálé kurátora minden évben komoly befolyással bír, hiszen többek között ő választja ki a rendezvényen kiállító alkotókat, akiket a művészeti világ figyelmébe kíván ajánlani.

Frissen restaurálva, újra megtekinthetők a Notre-Dame-tűzből megmentett festmények

Frissen restaurálva, újra megtekinthetők a Notre-Dame-tűzből megmentett festmények

2024-04-25

Amikor 2019. április 19-én kigyulladt a Notre-Dame de Paris, volt egy félórás időszak, amikor úgy tűnt, hogy a székesegyház teljesen összeomolhat. A világ döbbenten figyelte, ahogy a tornya ledől, és füst gomolyog a párizsi égbolton. A tűzoltók szakértelme és bátorsága döntőnek bizonyult. Éjfélre a hatóságok kijelentették, hogy a város egyik leghíresebb nevezetessége „megmenekült”, és a parázsló épületből emberi lánc vezetett ki, amely műkincseket, ereklyéket és értékes könyveket vitt biztonságba.

Próbálta már?

Hirdetés feladása

Meghirdetheti eladó műtárgyait.

Aukciós értesítés

Valamennyi új aukciós katalógusról email értesítést kap.

Műtárgyfigyelés

A keresésének megfelelő műtárgyakról értesítést kap.

Értékbecslés

Értékbecslést kérhet műtárgyáról.

Kedvencek

Elmentheti kedvenc műtárgyait, hogy később a Kedvencek menüpontban könnyen megtalálhatók legyenek.

Projektjeink

Partnereink

Hiba!

  • A művelethez kérem jelentkezzen be!

Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozáshoz adja meg az e-mail címét és kattintson a feliratkozás gombra.