Drága, illikvid, jelentős tárolási és fenntartási költségekkel jár, a jövőbeni megtérülés pedig teljesen bizonytalan – a legtöbben így vélekednek a műtárgybefektetésekről. Mielőtt azonban állást foglalnánk a kérdésről, nézzük meg kicsit részletesebben a hazai műtárgypiacot, és vessünk egy pillantást a magyar műtárgyvásárlók véleményére, de leginkább arra, hogyan viselkednek!

November 7-én rendezték meg az V. Műtárgybefektetési Konferenciát. A műtárgy.com jóvoltából a HOLDBOG is részt vehetett az eseményen, ahol bemutatták a legfontosabb trendeket az elmúlt évből és évtizedből. További érdekes előadásokat is meghallgathattak a résztvevők, többek között arról, hogy miért és hogyan érdemes ékszerbe vagy drágakőbe fektetni, de Victor Vasarely unokája, Pierre Vasarely is szerepelt az előadók között.

Vasarely az aukciós rangsor élén

Victor Vasarely nevét azért is fontos és érdemes kiemelni, mert a hajdani optikai művész vezeti az elmúlt 10 évben a már nem élő magyar művészek aukciós rangsorát. Ezt a helyezést 7911 eladott aukciós tétellel és összesen 18,5 milliárdos forgalommal érte el. Vasarely több mint 5 milliárd forinttal előzi meg a listán második helyezett, Hantai Simon 10 éves aukciós forgalmát és több mint 15 milliárd forinttal haladja meg az ötödik helyezett Rippl-Rónai József 3 milliárdos összegét.

Kis érdekességként érdemes megjegyezni azt is, hogy melyek a valaha volt legdrágábban elárverezett magyar művészi alkotások. Az élő magyarok listáját Keserű Ilona vezeti a „Sírkövek 2.” alkotásával, amelynek leütési ára 110 millió forint volt. A nem élő magyaroknál pedig Moholy-Nagy László „Em 1 telephonbild” műve áll az élen egy majdnem 1,5 milliárd forintos leütési árral, amelyet az amerikai Sotheby’s aukcióján ért el.

Erős növekedés a még élő művészek aukciós piacán

Tekintsük meg, hogyan is alakultak az élő és nem élő magyar művészek eladásai a hazai és a nemzetközi aukciókon!

A műtárgy.com gyűjtése alapján azt láthatjuk, hogy a nem élő magyar művészek aukciós eladásai 2016-ban hozták a legnagyobb sikert az elmúlt 10 évben, amikor elérték a 10 milliárd forintos összértéket. Az ezt követő négy évben azonban majdnem minden évben egymilliárd forinttal csökkent az eladások értéke. Ez a trend 2021-ben tört meg, amikor ismét 10 milliárd közelébe ugrott az aukción elkelt művek értéke és ezen a szinten maradt 2022-ben is.

Az élő művészek aukciós piacán ezzel párhuzamosan hatalmas növekedést figyelhettünk meg. Ennek összértéke a 2013-as 34 millió forintról 2022-re másfél milliárd forintra ugrott.

Kik vesznek magyar műtárgyakat?

A műtárgy.com a Deloitte-tal végzett egy a hazai műtárgyvásárlókat vizsgáló felmérést, amely kitöltői nagyrészt a műtárgy.com követői közül kerültek ki. A férfiak és a nők a válaszadók között körülbelül kétharmad-egyharmad arányban képviseltették magukat. A legtöbb résztvevő 45 és 54 év közötti (25 százalék), illetve a 65 és 74 év közötti (21 százalék) volt, majd nagyjából azonosan (17 és 16 százalékkal) alakult az 55-64, illetve 35-44 közötti korosztály részaránya.

Ami lenyűgöző, hogy ezeknek a gyűjtőknek a 36 százaléka 100 darab feletti gyűjteménnyel rendelkezik. A többi 64 százalék pedig viszonylag arányosan oszlik meg az 1-5, az 5-9, a 10-19, a 20-49 és az 50-99 darabos kategóriák között.

A kitöltők vásárlási gyakorisága is felettébb érdekes, ugyanis 24 százalékuk csupán néhány alkalommal vásárolt a felmérésig műtárgyat, míg 25 százalékuk évente egyszer-kétszer, 33 százalék pár havonta, 15 százalék havonta és csupán 2 százalék az aki hetente vásárol műtárgyat.

A legelterjedtebb típusú műtárgyak egyértelműen a festmények, ugyanis ezt már 84 százalék vásárolt. A második leggyakoribb a grafika volt 65 százalékkal, a szobor és kisplasztika kategória pedig a harmadik. A kitöltők közel fele (49 százalék) már vásárolt ez utóbbi csoportba tartozó műtárgyat. A legkedveltebb korszakok a hazai gyűjtő körében a 20. század első és második fele, valamint a 2000 után született alkotások.

Pénzügyileg bölcs döntés műtárgyakat venni?

Visszatérve a műtárgyak pénzügyi vonulatára, a tulajdonosok sokszor úgy érzik, nem könnyű legitimizálni ezeket a nagy értékű vásárlásokat. Az ilyen tételeknél a társadalomban jelenlévő egyenlőtlenség mellett nem lehet egyszerűen úgy magyarázni a döntést, mint egy pár ezer forintos póló esetén; azzal például, hogy „tetszett”.

Erre a trendre felfigyelve tartja meg a Deloitte is 2008 óta az Art & Finance nemzetközi konferenciáját, keresve a kapcsolatot aközött, amit szeretünk nézni és aminek értelme van. Azt szeretnénk tehát igazolni, hogy a különböző műtárgyak vásárlása és tartása pénzügyileg bölcs döntés.

Nézzük, valóban fontos szempont-e ez a hazai vásárlók számára!

Nos, amikor a már említett felmérésben a műtárgyak jellemzőinek fontosságáról kérdezték a kérdőív kitöltőit, az derült ki, hogy természetesen „kiemelten fontos” a számukra, hogy a műtárgy megfeleljen az ízlésüknek. A jó befektetési tulajdonságát viszont csupán „inkább fontosnak” jelölték (semleges opció hiányában). A motivációik feltárása során pedig egyértelműen az esztétikai és érzelmi érték került ki győztesen, a befektetési értéket, pedig sokkal inkább a semleges hatásúnak jellemezték.

Remek eszköz a portfóliók diverzifikálására

Ha ezen értékelések mellett figyelembe vesszük a portfóliók diverzifikálására vonatkozó kitételeket, akkor a műtárgybefektetés jó eszköz lehet ennek megvalósítására. A legtöbb befektető által tartott részvények vagy kötvények piacai és a műtárgypiac között ugyanis a korreláció igen alacsony, így ezen piacok ingadozásainak a kiküszöbölésére megfelelőek lehetnek ezek az alkotások.

Címlapkép forrása: Getty Images

A fenti cikk eredetileg a HOLDBLOG-on jelent meg

https://hold.hu/holdblog/mutargy-befektetes-festmeny-muvesz-vasarely/