Részletes keresés

Emlékkönyv a Bizományiról

Impozáns albumot állított össze a Bizományi Áruház Vállalat – jogelődjeivel együtt számolt – fennállásának 240. évfordulójára. Két történész (Koltai Gábor és Rácz Attila) és egy művészettörténész (Rózsavölgyi Andrea) feldolgozta a cég közel két és fél évszázadának legfontosabb történéseit, a szöveget pedig a BÁV archívumából és az árverésekről gyarapodó múzeumok anyagából származó műtárgyfotókkal illusztrálták.

A kötet nem titkoltan a közönségnek szól. Az elsősorban levéltári kutatásokra épülő szöveges tartalom a forrásokból kinyert adatok alapján vázol trendeket – kifejezetten történészi munka, mely kevéssé elemez, és alig következtet, inkább elmeséli, hogyan vált az első magyarországi zálogház a műkereskedelem néhol egyeduralkodó, máskor piacvezető, megint máskor konkurensekkel versenyben álló vállalattá.

A műkereskedelem története valójában social history – a politikatörténet és a művészettörténet hatása alatt. A témával foglalkozó szerzők nem tehetik meg, hogy figyelmen kívül hagyják a szereplők visszaemlékezéseit, a gyűjtők, művészek, műkereskedők, nepperek által alkotott háló alakulását és működését, amelyet a fennmaradt naplók, levelezések vagy életútinterjúk segítségével lehet rekonstruálni. Ugyanakkor egy műkereskedelemmel foglalkozó cég története megismerhető a működésével kapcsolatos dokumentumokból, telekkönyvi kivonatokból, cégalapítási és módosítási iratokból, szerződésekből és a leütési árak listáiból – ezeket meg is kapjuk a kötetben, mely az alcíme szerint is kizárólag a BÁV műkereskedelmi üzletágának 240 éves történetére hagyatkozik, tehát nem kívánja elemezni és megérteni a 240 év hazai műkereskedelmét.

bvknyv_400

Az olvasónak sokszor olyan érzése támad, hogy a BÁV sodródott az árral, tehetetlenebbül, mint a fürge privát konkurencia (például Ernst vagy Almásy-Teleki), a rendszerváltástól számított időszak pedig tényleg közismert. Mintha a cég stratégiáját sokkal inkább a jogszabályok (ezeket hosszan felsorolva a kötet végén találjuk), nem pedig az igények és a piac hullámai szabták volna meg. Úgy tűnik, hogy amikor a Postatakarék, majd a Bizományi egyedül maradt a színpadon, az egyszersmind a piac válságát is jelentette, amikor pedig versenytársakkal kellett szembenéznie, akkor sokszor nem tudta érvényesíteni hagyományait, erőfölényét, országos hálózatát vagy a zálogüzletág segítségét.

Az „egyeduralom” 1949 után pedig valójában csak a nyilvános műkereskedelem visszaszorítását és egy kézben tartását jelentette. Mert ugyan más műkereskedés nem működött az országban, ám a világháború előtti gyűjtők nagyobb mennyiségben adtak el – jobb híján – a múzeumoknak, a művészek pedig szinte mindent értékesítettek az Országos Képzőművészeti Kiállításokon. Ez akkor is a piac bizonyos formája, ha a vevő (akit hívhattak bár múzeumnak, minisztériumnak, pártirodának, tanácsnak) minden esetben az állam volt.

Ma is fennáll a kérdés, hogy a BÁV hol rontotta el, hogyan és miért engedte át viszonylag könnyen a területet a magánkereskedőknek 1988 után. Nos, a kötetben szerepel egy igazán jellemző adat: 1989 szeptemberében (!) szovjet festők munkáiból rendeztek kiállítást (a 79. művészeti árveréshez kapcsolódva), és ugyancsak szovjet művészek munkáit árverezték fél évvel később a 4. nemzetközi aukción, amelyhez német nyelvű katalógust jelentettek meg (a tételek árait német márkában tüntették fel). Tudjuk, hogy mindeközben már létezett a Szekeres Anna vezette Qualitas, és árverezett a Műgyűjtők Galériája – talán ha erre reagál az akkori cégvezetés, ma egészen más a Bizományi pozíciója a műkereskedelemben. (Persze könnyű utólag okosnak lenni; a BÁV állami vállalat volt, felülről diktált vagy kontrollált kiállítás- és üzletpolitikával, márpedig felül nem tudták, hogy a gyarapodó gyűjtőtársadalom már a magyar modernizmust, Nagybányát és a Nyolcakat keresi.)

A fő kérdés egy ilyen kötettel kapcsolatban az, hogy a cég szerepének változásai és a műtárgypiacra való hatása megjelenik-e a szövegben, illetve hogy a témával behatóbban foglalkozó szerzők, kutatók nyernek-e ezzel a könyvvel, kapnak-e a maguk hasznára fordítható adatokat és információkat. A válasz inkább igen, mint nem – hiszen például egy gazdasági-politikai válság mértékét kiválóan le lehet mérni (vagy igazolni) az árverésre bocsátott (és zálogba adott) tételek mennyiségével. Beszédes adat, hogy az I. világháborút és a trianoni békeszerződést követően négy hónapon belül, 1920 októbere és 1921 februárja között három Nemzeti Vagyonmentő Vásárt, azaz aukciót tartott az Állami Árverési Csarnok (szintén jogelőd), alkalmanként 1218, 1476 és 2120 tételt kínálva. Ugyanakkor az olvasó (ha szakmabeli) némi hiányérzettel teszi le a könyvet, mert a BÁV (vagy korábban: Postatakarék) szerepe ennél sokkal izgalmasabb volt, például a harmincas vagy az ötvenes–hatvanas években – és nem feltétlenül azért, mert a múzeumok állandó kiállításain látható műtárgyak némelyike ezekből a boltokból vagy árverésekről származik, és nem is azért, mert pár év alatt nagyjából kétszeresére növekedett a vállalat boltjainak száma. Tény, hogy az aukciós anyagok összeállításában és felmérésében közreműködő nagyszerű muzeológusok (Varju Elemértől Balogh Jolánon át Hoffmann Edithig és Felvinczi Takács Zoltánig) neve garanciát jelentett a tételek szakszerű meghatározásában, ám az effajta „emlékalbumokban” többnyire nem megnevezett statiszták – a mindenkori becsüsök és boltvezetők – „súgásai” kellettek olyan hatalmas gyűjtemények és vagyonok kialakulásához, amelyeket ma is borzongva emlegetnek a régiek. (Koltai Gábor–Rácz Attila–Rózsavölgyi Andrea: Szépség, szenvedély, századok, BÁV, Budapest, 2013, 97 oldal, ár nélkül.)

Gréczi Emőke

Megjelent a Műértő 2014. szeptemberi lapszámában

További cikkek
Műtárgy: más terek, más stílusok

Műtárgy: más terek, más stílusok

2020-03-27

Egy műalkotás, egy művész és egy enteriőr: sorozatunkban antik és kortárs műtárgyakat mutatunk be olvasóinknak és szemléltetjük, hogyan simulhatnak bele ízlésesen a mindennapjainkba.

5 hashtag, amit érdemes követned a világjárvány idején

5 hashtag, amit érdemes követned a világjárvány idején

2020-03-27

Így, hogy az elmúlt hetekben a művészeti világ is teljes mértékben a social media és az internet adta lehetőségekre kényszerül érdemes nekünk is nyitott szemmel járni, mert egy-egy keresőszó számos tartalom felé vezethet el minket. A hashatagek használata főleg az instagram oldalon nyújt nekünk segítséget így most összeszedtük a 5 legfontosabbat, amelyet manapság érdemes követni (akinek van twitter fiókja természetesen ott is működnek).

Ilyenek a leghíresebb műalkotások emberek nélkül

Ilyenek a leghíresebb műalkotások emberek nélkül

2020-03-26

Az elmúlt hetekben többször is szembejöttek azok a híres műalkotások, ahol a környezeten kívül minden ember eltűnt. Láttuk így Boticelli Vénusz születését és Leonardo da Vinci Az utolsó vacsoráját is. De vajon ki készítette ezeket a látványos és valljuk be manapság igen hatásos képeket?

Frida arcai - online kiállítás több mint 200 művel

Frida arcai - online kiállítás több mint 200 művel

2020-03-23

A járvány miatti önkéntes vagy épp kötelező otthonlét idején egyre több kulturális intézmény próbál segíteni nekünk abban, hogy tartalmasan teljenek szabad perceink, kultúrával, művészettel tölthessük meg a mindennapokat. Mi is írtunk már egy ajánlót az online elérhető tartalmakról, most ismét egy internetes kiállításra szeretnénk felhívni a figyelmet, amelyet a The Art Newspaper ajánlott.

Próbálta már?

Hirdetés feladása

Meghirdetheti eladó műtárgyait.

Aukciós értesítés

Valamennyi új aukciós katalógusról email értesítést kap.

Műtárgyfigyelés

A keresésének megfelelő műtárgyakról értesítést kap.

Értékbecslés

Értékbecslést kérhet műtárgyáról.

Kedvencek

Elmentheti kedvenc műtárgyait, hogy később a Kedvencek menüpontban könnyen megtalálhatók legyenek.

Projektjeink

Partnereink

Hiba!

  • A művelethez kérem jelentkezzen be!

Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozáshoz adja meg az e-mail címét és kattintson a feliratkozás gombra.