December elsején kerülnek kihirdetésre a Prima Primissima Díj 2023-as díjazottjai. A 2003-ban alapított kezdeményezés célja a magyar értelmiség szellemi eredményeinek megőrzése és a hazai tudomány, művészet, kultúra és sport fejlesztésének erősítése. Az idei év ’magyar képző-és iparművészet’ kategóriájában három kimagasló alkotó neve szerepel.

A Prima Primissima díjat Demján Sándor üzletember alapította.  Az OTP Bank egy évtized múltán, 2013-ban vette át a díj gondozását, finanszírozását, illetve később az alapítói jogokat, de a kezdetektől támogatja a rangos eseményt. Kuratóriumának elnöke, Dr. Csányi Sándor kiemelkedő szerepet vállal a díj életében. A nagy figyelemmel kísért elismerés két évtizedes története során most huszadik alkalommal tüntetik ki a legjobbnak ítélt tudósokat, művészeket, alkotókat, sportolókat. A jelöltek közül hattagú zsűri választja ki a legjobbakat, továbbá a közönség is szavazhat egy elismerés sorsáról. A Prima Primissima díjjal 15 millió forint, a kategóriák további jelöltjei számára 5 millió forint jár, a közönségdíj nyertese pedig szintén 15 millió forint támogatásban részesül a példamutató tevékenysége elismeréseként.

A Prima Primissima Díj tíz kategóriában oszlik meg, köztük a magyar irodalom, színház-, film- és táncművészet, képző- és iparművészet, tudomány, oktatás, építészet, ismeretterjesztés és média, népművészet és közművelődés, zeneművészet, illetve a sport. Minden szekcióban három-három Prima jelölt közül kerül ki a Primissima-díjazott. Az idei évben az elismerésre kiemelkedő számú jelölés érkezett, és október 24-től november 29-ig lehet szavazni a Közönségdíjra. Az eredményeket 2023. december 1-jén hozzák nyilvánosságra a Művészetek Palotájában egy ünnepélyes eseményen. A különleges díjátadó műsorszámaiban a megelőző évek Junior Prima-, Prima- és Prima Primissima díjazottjai, valamint korábbi Megyei Prima-díjasok lépnek majd fel.

2023-ban a magyar képző- és iparművészet kategóriában Drozdik Orsolya (Orshi), feLugossy László és Lukácsi László kerülhetett a jelöltek közé. Hamarosan kiderül ez évben ki veheti át a szobrász, BOLDI által megalkotott, stilizált íjászt formázó díjat. (A Primissima 2013 óta használja az általa készített kisplasztikát, előtte Schrammel Imre Kossuth-díjas keramikusművész Kincsemet, a leghíresebb magyar versenylovat ábrázoló porcelánszobrát vehették át nyertesek). 

A továbbiakban röviden ismertetjük a három alkotó meghatározó munkásságát. 

Drozdik Orsolya (1946) Munkácsy Mihály-díjas művész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. Munkássága a magyar művészeti életben, illetve a nemzetközi művészeti színtéren is jelentős nyomot hagyott. 1970 és 1977 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, pályájának kezdetén a Rózsa néven ismert posztkonceptuális művészeti csoport tagja volt.

Az alkotói tevékenysége számos műfajt ölel fel, beleértve a performanszokat, installációkat, fotókat, rajzokat, szobrokat és festményeket. Drozdik munkásságában kiemelkedő szerepet kap a nőiség reprezentációjának és ábrázolásának problémaköre. Foglalkozik a női test ábrázolásával és annak társadalmi, tudományos kontextusával. Az alkotó kísérletezik a test plaszticitásával, és biológiai metaforákat használva kritikusan elemzi a női testet érintő tudományos és orvosi diskurzust. Az írás és a vizuális tevékenységének egységét vallja. Az alkotásai gyakran körüljárják az önazonosság, a kulturális determináció és a hatalmi viszonyok témakörét. Orshi az 1970-es évek végén elhagyta Magyarországot, hogy tapasztalatokat szerezzen: 1978-79-ben Amszterdam-ban, 1979-80-ban Kanadában, 1980-tól New Yorkban élt. Munkái ma a bécsi és budapesti Ludwig-gyűjteményben, a Szépművészeti Múzeumban, emellett neves amerikai és európai gyűjteményekben is megtalálhatók.

feLugossy László (1947) festőművész, performer. A magyar underground művészet kultikus figurája. Kezdetben fényképészetet tanult. A képzőművészet mellett filmmel, videóval, irodalommal, zenével és performansszal is foglalkozik. Alapítója a szentendrei Vajda Lajos Stúdiónak és az AE Bizottság zenekarnak.

Az 1970-es évektől kezdve vesz részt egyéni és csoportos kiállításokon és készíti jellegzetes tárgykollázsait, objektjeit, installációit, és különböző hordozóanyagra felvitt akril, olaj festményeit. Kísérletező kedve határtalan, műfaji, technikai korlátokat nem ismer. A Munkácsy Mihály-díjas művész festészetében gyakran reflektál társadalmi jelenségekre, tabukra, közhelyekre. A kép és a költői szöveg viszonya érdekli, legújabb munkáiban vizuális tartalmakkal jelentkeznek prózái és versei.

Lukácsi László (1961) üvegszobrász. A magyar üvegművészet egyik világszerte elismert alkotója. Művei megtalálhatók a legjelentősebb iparművészeti és design múzeumokban, híres magángyűjteményekben. Az elmúlt 30 évben fontos nemzetközi díjakat nyert, rangos galériák több tízezer euróért kínálják tökéletes technikai tudásról és autonóm művészeti gondolkodásmódról árulkodó munkáit.

Gyermekkorától vonzza az üveg. Munkásságában a hideg üvegművészeti technológiák váltak meghatározóvá az évek során. Bár főiskolás korában még meleg eljárással, fúvással készített üvegtárgyakat, végül mégsem maradt meg a hutázás technikája mellett. Jellegzetes, természet ihlette műveit síküvegből és tükrökből építi fel, majd a végső formát precíz csiszolással alakítja ki. Az alkalmazott területeken történő hasznosítási lehetőségek, az üveg tömbjébe zárt feliratok, emblémák, rajzolatok különleges megjelenítési lehetőségei is foglalkoztatják.

Forrás: Prima Primissima, Artportál

Címlapkép: A BOLDI által készített Prima Primissima Díj

Címlapkép forrása: Prima Primissima

Forrás: Portfolio.hu