Tudtad, hogy Ady Endre temetésén regisztrációs jeggyel lehetett részt venni? Vagy hogy Széchenyi Ferenc nem szeretett volna magáról szobrot? Hogyan kiabáltak túl egy termet a korszak szószóli? Tégy egy idő-és tér utazást az MNM épületében és ismerd meg Európa elsők között létrejött nemzeti múzeumát! 

Az idén május 23-25 között megrendezésre kerülő Műtárgyak Éjszakája Fesztivál programjai között szereplő túrával kapcsolatos tudnivalókról Dr. Berta Erika, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa mesél. 

A Nemzeti Múzeum izgalmas új programmal várja látogatóit: egy interaktív sétával, amely az alapítás korában élő magyarság legmeghatázóbb legendáinak bemutatása mellett betekintést nyújt az épület múltjába. A program egyaránt szórakoztató lehet a történelem, az építészet és irodalom iránt érdeklődők számára.  

A séta különlegessége, hogy összehozza a generációkat. Az idősebbek számára kifejezetten érdekes lehet a Múzeum építésének és későbbi restaurálásának törénete, a fiatalabb résztvevők pedig rendhagyó módon ismerkedhetnek meg a XIX. századi magyar történelemben jelentős szerepet betöltő személyekkel.  

A túrán reprezetatív módon fedezhetjük fel az egyes tereket.  Már a belépéskor egy olyan fogadótérbe érünk, amely két évszázaddal ezelőtt is ugyanezt a funkciót töltötte be.  

 

A Magyar Nemzeti Múzeum aulája, fogadóterme  
Forrás: Melis Gábor 

A tárlatvezetés mellőzi a kronológiai sorrendet, ehelyett az adott helyszínekhez igazodik. Például a séta egyik legkorhűbb és legimpozánsabb helyszíne a Széchenyi-terem, amely ábrázolja az alapítástörténetet, valamint megidézi Széchényi dolgozószobáját is.  

 

A Magyar Nemzeti Múzeum Széchenyi-terme 
Forrás: Melis Gábor 

A teremben szimbólikus módon vannak elhelyezve a könyvek, ami a dolgozószoba, könyvtár légkörét érzékelteti. A mennyezet szintén gyönyörű látványt nyújt, melynek célja, hogy az ide látogatók számára még inkább azt sugallja : "ez a nemzet múzeuma ".  
 

A program során számos párhuzamot vonhatunk a korabeli, illetve az épület XIX. századi, külső és belső tereinek ábrázolása között. A séta újabb kiemlekedő állomása a díszlépcsőház. Itt a freskókon keresztül nem csak történelmünk legjelentőségteljesebb alakjait, és a magyarság fő értékeit idézhetjük fel, hanem megsimerhetjük mely személyek és témák számítottak a reformkorban a tabunak, illetve a kevésbé szívesen ábrázoltnak. Beleláthatunk hogyan vélekedtek a művészek, tudósok a múlt kiemelkedőbb eseményeiről. 

A Magyar Nemzeti Múzeum díszlépcsőháza  
Forrás: Melis Gábor 

A klasszicizmus stílusához talán leginkább igazodó helyszín a kupolaterem, innen nyílik a díszterem, ahol láthatjuk, hogyan nézett ki egy 100-150 évvel ezelőtti rendezvényterem, illetve, hogyan zajlottak le az akkori protokolláris, politikai, valamint kulturális rendezvények. Az előző állomásokhoz hasonlóan itt is számos érdekességet hallhatunk az építészeti koncepciókról, például a mennyezettel kapcsolatban. 

A Magyar Nemzeti Múzeum dísztermének mennyezete 
Forrás: Melis Gábor 

Mindezek mellett további legendákkal ismerkedhetünk meg: például hallhatjuk  a Nemzeti dal elszavalásának valódi történetét. A rendkívül színes tárlatvezetésen az építészeti és történelmi tényezőkön túl számos művészeti és kulturális emléktárggyal találkozhatunk.  

 

Emléktárgyak a Magyar Nemzeti Múzeumban 
Forrás: Melis Gábor 

A bejáratot a Bródy Sándor utcai porta felől van lehetősége megközelíteni az érdeklődőknek. Az épület akadálymentesített, így a mozgássérült látogatók számára is könnyen bejárható a tér.   

A séta látogatása előregisztrációhoz kötött, maximum 30 fő tud részt venni rajta. A Műtárgyak Éjszakája Fesztivál  csütörtöki napján (május 23-án) 17 órakor veszi kezdetét a körülbelül másfél-két órás tárlatvezetés.  

A három napos rendezvény Budapest 70 helyszínén, 100-nál is több programmal várja a műtárgyak izgalmas világa iránt érdeklődő közönséget. A programok sokszínű palettáján további tárlatvezetések, workshopok, előadások és aukciós kulisszatitkok is szerepelnek, melyek mindegyike a művészet iránti érdeklődést szeretné felkelteni.  

Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum  

A cikket Melis Gábor, a Budapesti Metropolitan Egyetem mesterszakos művészetmenedzsment, kurátor szakos hallgatója írta  

Címlapkép: Magyar Nemzeti Múzeum 

Címlapkép forrása: Fidelio