Május végén szivárgott ki a Facebook belső, titkos szabálykönyve, most pedig a műtárgy.com az Artsy nyomán annak jár utána, hogy az oldal hogyan próbálja meghatározni, hogy mitől lesz egy akt olyan műalkotás, amit posztolni lehet a Facebookon?

 

 

A Facebook belső moderálási szabályzata, mely az angol Guardienen jelent meg, nehéz helyzetbe hozza az oldal moderátorait. Míg a legnagyobb közösségi oldal engedélyezi a meztelenség művészi ábrázolását, azonban a digitális eszközökkel létrehozott meztelen képek és felvételek (ami lehet egy szexvideó, de egy digitális technikával készült műalkotás is) sokáig tabunak számítottak. Azonban az, hogy egy kép a művészet kategóriájába esik-e, már az oldal moderátoraira van bízva, nekik kell elnavigálniuk a szürke zónában. Azt, hogy a két kategória közötti határ nem evidens, jól mutatja az, hogy az Instagram (amit ugyancsak a Facebook tulajdonol) az elmúlt években számos művész kedvelt médiuma lett, akik közül sokan ábrázolnak női testeket, nem ritkán a sajátjukat.

 

 

A most kiszivárgott szabályzat egy újdonságot is tartalmaz, mivel meztelenségnek nem csak a tradicionális eszközökkel, hanem a digitális módon készített ábrázolását is engedélyezi - de persze csak akkor, ha az művészeti. A szabályzat a tradicionális eszközök közé sorolja a szénrajzot, az akvarellt vagy a ceruzarajzot, azaz, a papíralapú művek jellemzően ebbe a kategóriába kerülnek. A meztelenség digitálisművészeti ábrázolása azonban csak úgy engedélyezett a Facebookon, ha csak a kontúrok látszanak, és a nemi szervek, a női mellbimbók és fenekek "nincsenek túlrészletezve". Pedig a tradicionális művészet köréből még a meztelen gyerekek ábrázolását is engedi a Facebook (ide tartoznak például a kerubok ábrázolásai), azonban vannak olyan esetek, amikor már a neves alkotó személye sem menti meg a művet a Facebook cenzúrájától: így került az eltávolítandó képek listájára Giambologna szobra, a Szabin nők elrablása.

 

 

A szabályzat iránymutatása csak eddig tart, és így a konkrét döntések a moderátorok kezében vannak, akik Soraya Chemaly, a The Women's Media Center Speech Projectjének igazgatója szerint gyakran konzervatív társadalmakban élő fiatal férfiak. Ő úgy véli, hogy ez ahhoz vezet, hogy a feminista művészeket aránytalanul cenzúrázza a Facebook, mint például Aleah Chapin képeit, aki gyakran ábrázol meztelenül idős nőket. Chemaly szerint a Facebook szabályai gyakran összemossák a női meztelenséget az obszcenitással, miközben számtalan női művész épp azért használja a saját testét művészi módon, hogy a kiszolgáltatottságról és az őket ért erőszakról beszéljen.

 

 

Jogi szempontból nézve azonban a Facebook egy magánvállalat, és így az amerikai jog szerint nem kötelezhető arra, meztelen képeket engedjen posztolni. Mary Anne Franks, a University of Miami professzora arról nyilatkozott, hogy bár míg a Facebooknak jogilag megvan a szabadsága, hogy eldöntse, hogy mit enged posztolni, de ők nem élnek jól ezzel a lehetőséggel, mivel a közösségi oldal az elveinek a meghatározásakor is csak a profitabilitást tartja szem előtt.

Az utolsó botrány a Facebook kép-policy-jainak kapcsán akkor robbant ki, amikor tavaly eltávolították a világ egyik leghíresebb fotóját, Nick Út Napalmlány című képét, amin egy meztelen kislány is látható épp azután, hogy a Vietnámi háborúban napalmtámadás érte. Bár ez a kép gyorsan visszakerült az oldalra, de a Facebooknak a meztelenség ábrázolását korlátozó szabályai minden bizonnyal a jövőben is számtalan vitát fognak generálni.

Forrás: Portfolio.hu