A Szépművészeti Múzeum átfogó Csontváry- és Renoir-tárlatokkal, a Magyar Nemzeti Galéria pedig többek között egy Gulácsy-életmű-kiállítással várja a látogatókat ebben az évben.

Az elmúlt esztendő a Szépművészeti Múzeum történetének legerősebb kiállítási éve volt. A Cezanne-, a Bosch-, a Matisse- és az El Greco-kiállítások önmagukban is szenzációnak számítottak, de egy múzeumban egyetlen év alatt ennyi és ilyen rangú mester életművét átfogó tárlattal az elmúlt néhány évtizedben alig találkozhattak a látogatók a világon. A különleges események több mint 750 000 látogatót vonzottak a múzeumba, amelynek története során ennyien csak 2007-ban, a Van Gogh-kiállítás évében látogattak el a Szépművészetibe. A két intézmény bemutatóit összesen több mint egymillióan látták múlt évben.

A Szépművészeti Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria idén is kiemelkedő kiállításokkal várja közönségét, ezekből emelünk ki néhányat.

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM

Csontváry170

2023. április 13. – július 15.

170 éve született Csontváry Kosztka Tivadar, az évfordulót közös kiállítással ünnepli a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum. A festőgéniusz műveit legnagyobb számban őrző két közgyűjtemény tárlata áprilisban a fővárosban nyílik meg, augusztustól pedig három hónapig Pécsett láthatja a nagyközönség az évforduló alkalmából szervezett kiállítást. A több mint 40 művet felvonultató, az életművet átfogóan bemutató kiállítás méltó módon tiszteleg a magyar festészet történetének egyik legeredetibb és legismertebb alkotója előtt.

Csontváry Kosztka Tivadar: Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban, 1907
Forrás: Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria

Reigl Judit – Haláltánc

2023. május 25. – szeptember 24.

Reigl Judit (1923–2020) születésének századik évfordulója alkalmából a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria eddig nem látott kései rajzainak nagyszabású bemutatásával tiszteleg a művész előtt.

A Reigl Judit – Haláltánc című kiállítás az 1945 utáni európai képzőművészet kiemelkedő alakjának utolsó rajzsorozatát tárja elénk. Az egyedülálló grafikai anyag Reigl életének páratlan képes krónikája, amely úgy összegzi termékeny éveit, ahogyan azt csak a halál kapujából visszatekintve lehet. A művek fiatalos lendülettel érzékeltetik az esendő öregkort, a Haláltánc megannyi személyes élményt, egyetemes jelképet és műalkotást felidézve ad átfogó képet életéről, munkásságáról és a művészettörténetről.

A kiállítás egyszerre hazatérés és testamentum. Reigl Judit kívánsága teljesül azzal, hogy rajzait a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében található kedvenc festményeivel együtt szerepeltetik. A kiállítás része a teljes sorozat rajzaival összevágott filmfelvétel a Haláltáncon dolgozó Reigl Juditról. A rajzok párbeszédet folytatnak Cranach, Dürer, Gaddi, Goldzius, Goya, El Greco, Hans Baldung Grien és más mesterek műveivel, melyeket a festő maga oly sokszor csodált és másolt budapesti diákévei alatt.

Reigl Judit: Bírkózók
Forrás: Musée Maillol, Párizs

Baselitz X Schiavone- Egymást metsző korok

Kortárs grafikák és reneszánsz rézkarcok a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből

2023. június 8. – október 1.

A Baselitz X Schiavone című tárlat egy kiállítássorozat első darabja, amellyel a Grafikai Gyűjteményben őrzött kortárs és régi alkotások közötti párbeszédet kívánja elősegíteni. A kiállítás középpontjába az idén 85 éves Georg Baselitz grafikáit állítják ki: a művész 2020-ban, a budapesti Grafikai Gyűjtemény 150 éves évfordulója alkalmából 30 nagy méretű grafikai alkotását adományozta a múzeumnak. Baselitz mellé egy olyan 16. századi itáliai mestert választottak, akihez a kortárs német művész többszörösen kapcsolódik és akinek lapjait közel hatvan éve, 1965-ben kezdte gyűjteni.

Renoir – A festő és modelljei

2023. szeptember 21. – 2024. január 7.

A Szépművészeti Múzeum a párizsi Musée d'Orsay-val és a Musée de l’Orangerie-vel együttműködésben készít elő egy nagyszabású monografikus Pierre-Auguste Renoir-kiállítást, középpontba állítva a festő alakábrázolásait.

A festőnek szentelt első magyarországi kiállítás szekciói kronológiai és tematikus elrendezésben ismertetik művészeti fejlődését. Korai portrékon keresztül mutatják be, hogyan változott Renoir megközelítése modelljei státuszától függően (impresszionista barátok és hivatalos megrendelők). A kiállítás a Párizsban és külvárosaiban divatos szabadidős tevékenységek iránti érdeklődését is feltérképezi, egyúttal alkalmat nyújtva arra is, hogy megismerjük, hogyan modernizálta Renoir a 18. századra jellemző fête galante, a „gáláns ünnepségek” témáját. Számos, a kiállításon szereplő 1869 és 1919 között festett akton kísérhetjük figyelemmel Renoir törekvését arra, hogy modelljét tájképbe integrálja, valamint végigkövethetjük hogy az alakokon megjelenő fény-árnyék összjáték impresszionista megjelenítésétől hogy jutott el művészileg egy egységesebb megközelítés felé. A kiállítás egyik fénypontja Renoir a századforduló után festett aktjainak bemutatása. Ezen a kiállításon láthatják először együtt a látogatók a francia mester 1903 és 1907 között alkotott három nagy, fekvő női aktját, melyek a tárlatot szervező három intézményhez tartoznak.

Auguste Renoir: Leány mellképe, 1900 körül
Forrás: Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria

MAGYAR NEMZETI GALÉRIA

GULÁCSY. Na’Conxypan hercege – Gulácsy Lajos (1882–1932) életmű-kiállítása

2023. április 7. – augusztus 27.

Április elejétől a 20. századi magyar művészet egyik legkülönösebb alakjának, Gulácsy Lajosnak az életmű-kiállítása látható a Magyar Nemzeti Galériában. A mintegy kétszáz művet, azon belül több mint nyolcvan festményt felsorakoztató nagyszabású tárlat új összefüggések megvilágításával tárja fel Gulácsy művészetének változatos mélységeit.

Gulácsy Lajos, a pesti polgárfiú, művészetében bejárta az egész művészettörténetet: volt firenzei lovag a középkor idejéből, velencei márki, piperkőc rokokó gavallér, aszketikus szerzetes, spiritualista mágus. A képzeletbeli időutazáshoz új és új neveket talált ki magának: Louis, Lodovico, Luigi Gulaxy, vagy éppen Na’Conxypan hercege. Életművének nagy részét Itáliában alkotta meg, ahol az 1902-es római utazását követően többször is megfordult. Gulácsy nemcsak álmaiban, történeti nosztalgiáiban volt korának gyermeke, hanem művészeti tájékozottságában is. Stílusán nyomott hagyott a szecesszió és az angol preraffaeliták érzékenysége, a szimbolizmus rejtélyessége, sőt olykor még az impresszionizmus könnyedsége is.

Gulácsy önarcképei, az otthona, Itália és az általa megidézett művészeti korszakok – a holland aranykor, a rokokó, vagy az angol preraffeliták – éppúgy külön egységekben jelennek meg a tárlaton, mint színházi, irodalmi kapcsolatai, illusztrációi, valamint utolsó korszaka a háború képeivel.

Gulácsy Lajos: Varázslat, 1906–1907 között
Forrás: Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria

Barabás Miklós-emlékkiállítás

2023. szeptember 14. – 2024. január 14.

125 éve halt meg Barabás Miklós (1810–1898), nemzeti festészetünk a 19. század első felére eső kialakulásának legfőbb képviselője. Festőként kortársainak portréit festette meg, emellett zsánerképeivel aratott sikereket. Grafikusként pályafutása sokkal sokrétűbb volt: ifjúkori utazásainak nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő jelentőségű akvarelljeit követően szinte minden műfajban készített kisebb méretű rajzokat, vízfestményeket. Szintén kiemelkedő jelentőségűek a század negyvenes éveiben kortársait megörökítő litográfiái, amelyek arcképcsarnokként elevenítik fel a reformkor időszakát.

A tárlaton mintegy hetven mű nyújt keresztmetszetet Barabás munkásságáról. Itáliai utazásainak emlékeivel párhuzamosan a kortárs angol akvarellfestőknek a Szépművészeti Múzeum gyűjteményében található művei segítenek megérteni Barabás jelentőségét.

Technocool – A technokorszak születése a magyar művészetben 1989–2001

2023. október 26. – 2024. február 11.

A kiállítás az 1990-es évek popkultúrájába és technikai fejlődésébe vetett hitről szól – az akkori művészet nyelvén. Egy olyan fiatal művészgeneráció gondolkodásmódját járja körül, amely a rendszerváltás után a szabadságot, a gazdasági és kulturális nyitottságot felszabadító élményként élte át, egy új korszak kezdeteként. Az elektronikus zenék forradalmasító szemlélete, a DJ-kultúra, a partik új vizuális világa is meghatározó inspirációt jelentett; mindez a művek vizualitásában, a bennük felvetett kérdésekben, az új, folyamatosan változtatható és alakítható testfogalomban és identitásban, az utópikus jövőkép beteljesíthetőségében és a számítógép műalkotásra gyakorolt szerepében is megnyilvánult.

A kiállításon bemutatott magyar művészek a rendszerváltás után a művészetben egy új, akkor még piac nélküli önkifejezési lehetőséget láttak, és ebben a korszakban teljesedtek is ki.

Budapest. Az első aranykor – Sztereoképek és képeslapfotók a Fortepan és a Deutsche Fotothek gyűjteményéből (1903-1912)

2023. november 17. – 2024. február 18.

A főváros egyesítésének 150. évfordulója alkalmából egy különleges válogatást mutat be a Magyar Nemzeti Galéria. A tárlaton a szakma és a közönség számára korábban egyaránt ismeretlen fotókat láthatunk a fővárosról a 20. század első évtizedében. A német Brück und Sohn képeslapkészítő cég 1903 és 1912 között Budapestről készült közel ötszáz darabos fotónegatívjára a Fortepan fotóarchívum bukkant rá nemrég a drezdai Deutsche Fotothek gyűjteményében. Ezt egészítik ki a magyar fotótörténet legnagyobb darabszámú (670 darabos) ilyen jellegű, az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó, 3D-ben rögzített pillanatait megőrző Schoch-hagyatékból válogatott sztereoképek.

Keserü Ilona grafikái

2023. november 29. – 2024. január 28.

A kamarakiállítás apropója az 1933-ban született Keserü Ilona festő és grafikus 90. születésnapja. Keserü munkássága nemcsak Magyarországon, de nemzetközi szinten is elismert és megbecsült. A kiállítás a művész kevéssé tárgyalt, hat évtizeden átívelő grafikai munkásságát mutatja be, számos ikonikus, sokszorosított eljárással és egyedi rajztechnikával készült életművének bemutatásával, amelynek része például a hatvanas évek végén született balatonudvari sírkő-motívum sorozat, a szín-nyolcasok (1980-as évek), az utóképek (1980-as, 1990-es évek) vagy a lény-színugrások napjainkból.

Keserü Ilona: Üzenet részlete (Naptárterv), 1978
Forrás: Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria

 A kiállítás anyagát a művész tulajdonában lévő mintegy ötven grafika adja.

Szerző: műtárgy.com

Forrás: Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria

Címlapkép: Csontváry Kosztka Tivadar: A taorminai görög színház romjai, 1904–1905. Forrás: Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria