Fúvott és csiszolt, színtelen üveg. Lapokra csiszolt talp, nódusz, kehely és leemelhető fedél. Palástján csiszolt, ovális medalionokban Scitovszky János esztergomi érsek képmása és köszörült címere, valamint latin nyelvű ajándékozási felirattal: „Caro MagIstro seCVnDItIas CeLebrantI Grati Rosnau dis cip=”. Feltehetően az aranymiséjére ajándékozta egy rozsnyói tanítványa. Magyar, 1860 körül. M.: 30 cm 1785-ben született Kassabélán, szlovák falusi tanító édesapja nagy gondot fordított oktatására. Művészetekből, bölcsészetből és teológiából doktorált. 1809-ben szentelték pappá, majd 1827-ben rozsnyói, 1838-ban pécsi püspökké, 1849-ben hercegprímássá és esztergomi érsekké nevezték ki. Fellépett a szabadságharc idején tanúsított magatartásuk miatt veszélybe került püspökök és papok védelmében. 1853-ban a pápa bíbornokká avatta. Ebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági taggá választotta. 1856-ban szentelte fel a még épülő esztergomi bazilikát, melynek építésére nagy összeget áldozott. 1860-ban Szent István napján ő vezette a budai körmenetet, melynek bizonyos politikai színezete volt. Fáradozásaival részt vett a kiegyezés létrejöttében. 1866-ban halt meg, és a bazilika kriptájába temették el.