_1.gif?1713474950460)
Fenntarthatóság a kortárs művészetben
Művészeti alkotások, amik a klímaváltozás veszélyeire hívják fel a figyelmet, újrahasznosítható anyagok és aktivisták, akik a környezeti problémákra reflektálnak. Egyre szükségszerűbb a fenntarthatóság és a művészet kapcsolatáról beszélnünk - arról, hogy napjaink művésze hogy mutatja meg közönsége számára a növekvő globális problémát, hogy miként késztet a műalkotás önreflexióra és végül, milyen megoldást kínál az alkotó a befogadó számára.
Cikkünkben a kortárs művészet és fenntarthatóság viszonyáról adunk szélesebb képet, miközben elutazunk az 58. Velencei Biennáléra, Londonban találkozunk Olafur Eliassonnal és Banksyvel, ellátogatunk egy étel kiállításra és megismerkedünk Király Tamás munkáival.
A fenntarthatóság környezeti, társadalmi és gazdasági aspektusai mind-mind körülvesznek minket a kortárs művészeti alkotásokban, épp úgy, mint a most futó 58. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Biennálén is. A biennálé idei témája, May You Live in Interesting Times (Élj érdekes időkben) a határok, az identitás és a környezet problémáit és kérdéseit feszegeti 90 ország pavilonját bemutatva a látogatók számára. Nem sétálhatunk el szótlanul Lorenzo Quinn 15 méter magas kezeket összekötő szobra mellett, mely az együttműködésre hívja fel a figyelmet a klímaváltozás során. Az idei biennálé leghatásosabb pavilonja minden bizonnyal a litván pavilon, ahol tengerparti standot jelenítenek meg performerek, akik ugyancsak a környezeti hatásokat helyezik középpontba. Itt a látogatók hallhatják a hajók hangját és a hullámokat, miközben egy kórus énekel a háttérben. A fenntarthatóság körébe tartozó identitás problémáját Christop Büchel Barca Nostra című alkotása mutatja be a maga legérzelmesebb módján, amikor is az Arsenal dokknál vehetjük szemügyre azt a valaha elsüllyedt halászhajót, ami több, mint 100 menekült vesztét okozta Olaszországban 2015-ben.
Művészet és fenntarthatóság kapcsolatát vizsgálva nem mehetünk el Olafur Eliasson neve mellett. Az izlandi művész jelenleg az egyik leghíresebb név, aki alkotásaiban maximálisan szeretné felhívni a figyelmet a környezeti hatások okozta problémákra és néhány esetben megoldást is kínál. Ilyen megoldás például a 2012-es Little Sun projekt, amely alternatív lehetőséget nyújt a fejlett világtól távol levő országok számára. A szolár lámpa közel 1.2 milliárd ember mindennapjaiba hozta el a fény lehetőségét, és ez a szám folyamatosan növekszik, ugyanis a lámpák már a múzeumokban és a galériákban is megvásárolhatók. Minden egyes eladott lámpa ára egy újabb lámpa előállítását támogatja. Olafur Eliasson több projekttel is próbálja felhívni a figyelmet a változás szükségességére, jelenleg a Tate Modernben futó kiállítása ad betekintést ezekbe. Az Ice watch című mini kiállításra Grönlandról szállított 2-5 tonnás jégtömböket a múzeum előtti területre és a város forgalmasabb pontjaira. Ezzel a kis akcióval szerette volna felhívni a figyelmet a jégtömbök elvékonyodására, ezzel is közelebb hozva hozzánk egy aktuális környezeti problémát. A tömböket a látogatók szabadon megtapinthatták, érezhették annak hidegét. Az aktuálisan futó kiállítás mellé a Tate Modern Olafur Eliasson berlini stúdiójával együttműködve egy étel labort is létrehozott, ahol vegetáriánus ételekből választhatunk. Az összes felszolgált menü a fenntarthatóság jegyében lett összeállítva: húsmentes, organikus és szezonális.
A londoni Victoria and Albert Múzeumban éppen futó Food: Bigger than the Plate című kiállítás az élelmiszer fogyasztás fenntarthatóságára hívja fel a figyelmet. Egy igazán különleges étel labort hozott létre a kiállítás kurátora, ahol 12 összetevőből kiválasztva állíthatjuk össze saját egyéni ételünket, amelyet azonnal elkészítenek nekünk. Különböző kategóriák segítik a látogatókat az étel összeállításához, választhatunk többek között fenntartható, organikus és újrahasznosított étel párok közül. Ha ez mind nem lenne elég, organikus és tartósítószer-mentes szörpöket is megkóstolhatunk. A kiállítás továbbá felhívja a figyelmet a földművelés, a szállítmányozás és a csomagolás okozta problémákra, többek között a lég-, és vízszennyezésre. A saját termesztésű gombafarm fejlődését egy üvegablakon keresztül követhetjük nyomon, a leírásból pedig kiderül, hogy ezek a gombák a múzeum saját kávézójából kerültek ide a fenntarthatóság jegyében.
Korunk egyik legvitatottabb aktivistája, Banksy graffitikkel próbálja felhívni a figyelmet a nem szűnő környezeti problémákra. Görbe tükröt mutat a társadalom felé, így egyfajta önreflexióra készteti a nézőt, bemutatva az adott kor problémáját, annak ellenére, hogy megoldást nem kínál alkotásaiban. Olyan természeti és környezeti problémákat ábrázol, mint az ivóvíz hiánya, a jégtakaró olvadása, a nejlonzacskó okozta károk és a levegőszennyezés.
De nem is kell ennyire messzire mennünk, elég, ha itthon nézünk körbe művészet és fenntarthatóság témakörében. A Ludwig Múzeumban bemutatott Király Tamás retrospektív kiállítás a divat oldaláról mutatja be ezt a folyamatot. Király Tamás alkotásaiban megfizethető és könnyedén elérhető anyagokat használt fel, ezeket az anyagokat, illetve a készítés során használt elemeket pedig többször újrahasznosította, így adott új életet egy-egy már használt darabnak.
A szociális és környezeti változások óriási hatással vannak napjaink művészetére. Vajon segítséget és megoldást nyújt-e számunka egy olyan műalkotás mely az adott témával foglalkozik, és vajon a művészek és az aktivisták tábora helyesen jár-e el, amikor ezt az igen nehéz témát boncolgatja? Illetve nagyon nehéz azt is eldönteni, hogy meddig mehet el az alkotó a probléma és a megoldás kibontakozásában és meddig hajlandó azt a befogadó elfogadni és magáévá tenni.
Kiss Anett
műtárgy.com
Source: Portfolio.hu
Cikkünkben a kortárs művészet és fenntarthatóság viszonyáról adunk szélesebb képet, miközben elutazunk az 58. Velencei Biennáléra, Londonban találkozunk Olafur Eliassonnal és Banksyvel, ellátogatunk egy étel kiállításra és megismerkedünk Király Tamás munkáival.
Olafur Eliasson Ice Watch (Kép forrása: Studio Olafur Eliasson )
A fenntarthatóság környezeti, társadalmi és gazdasági aspektusai mind-mind körülvesznek minket a kortárs művészeti alkotásokban, épp úgy, mint a most futó 58. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Biennálén is. A biennálé idei témája, May You Live in Interesting Times (Élj érdekes időkben) a határok, az identitás és a környezet problémáit és kérdéseit feszegeti 90 ország pavilonját bemutatva a látogatók számára. Nem sétálhatunk el szótlanul Lorenzo Quinn 15 méter magas kezeket összekötő szobra mellett, mely az együttműködésre hívja fel a figyelmet a klímaváltozás során. Az idei biennálé leghatásosabb pavilonja minden bizonnyal a litván pavilon, ahol tengerparti standot jelenítenek meg performerek, akik ugyancsak a környezeti hatásokat helyezik középpontba. Itt a látogatók hallhatják a hajók hangját és a hullámokat, miközben egy kórus énekel a háttérben. A fenntarthatóság körébe tartozó identitás problémáját Christop Büchel Barca Nostra című alkotása mutatja be a maga legérzelmesebb módján, amikor is az Arsenal dokknál vehetjük szemügyre azt a valaha elsüllyedt halászhajót, ami több, mint 100 menekült vesztét okozta Olaszországban 2015-ben.
Művészet és fenntarthatóság kapcsolatát vizsgálva nem mehetünk el Olafur Eliasson neve mellett. Az izlandi művész jelenleg az egyik leghíresebb név, aki alkotásaiban maximálisan szeretné felhívni a figyelmet a környezeti hatások okozta problémákra és néhány esetben megoldást is kínál. Ilyen megoldás például a 2012-es Little Sun projekt, amely alternatív lehetőséget nyújt a fejlett világtól távol levő országok számára. A szolár lámpa közel 1.2 milliárd ember mindennapjaiba hozta el a fény lehetőségét, és ez a szám folyamatosan növekszik, ugyanis a lámpák már a múzeumokban és a galériákban is megvásárolhatók. Minden egyes eladott lámpa ára egy újabb lámpa előállítását támogatja. Olafur Eliasson több projekttel is próbálja felhívni a figyelmet a változás szükségességére, jelenleg a Tate Modernben futó kiállítása ad betekintést ezekbe. Az Ice watch című mini kiállításra Grönlandról szállított 2-5 tonnás jégtömböket a múzeum előtti területre és a város forgalmasabb pontjaira. Ezzel a kis akcióval szerette volna felhívni a figyelmet a jégtömbök elvékonyodására, ezzel is közelebb hozva hozzánk egy aktuális környezeti problémát. A tömböket a látogatók szabadon megtapinthatták, érezhették annak hidegét. Az aktuálisan futó kiállítás mellé a Tate Modern Olafur Eliasson berlini stúdiójával együttműködve egy étel labort is létrehozott, ahol vegetáriánus ételekből választhatunk. Az összes felszolgált menü a fenntarthatóság jegyében lett összeállítva: húsmentes, organikus és szezonális.
A londoni Victoria and Albert Múzeumban éppen futó Food: Bigger than the Plate című kiállítás az élelmiszer fogyasztás fenntarthatóságára hívja fel a figyelmet. Egy igazán különleges étel labort hozott létre a kiállítás kurátora, ahol 12 összetevőből kiválasztva állíthatjuk össze saját egyéni ételünket, amelyet azonnal elkészítenek nekünk. Különböző kategóriák segítik a látogatókat az étel összeállításához, választhatunk többek között fenntartható, organikus és újrahasznosított étel párok közül. Ha ez mind nem lenne elég, organikus és tartósítószer-mentes szörpöket is megkóstolhatunk. A kiállítás továbbá felhívja a figyelmet a földművelés, a szállítmányozás és a csomagolás okozta problémákra, többek között a lég-, és vízszennyezésre. A saját termesztésű gombafarm fejlődését egy üvegablakon keresztül követhetjük nyomon, a leírásból pedig kiderül, hogy ezek a gombák a múzeum saját kávézójából kerültek ide a fenntarthatóság jegyében.
Food: Bigger than the Plate- Food Lab fotó) Kép forrása: V&A Museum
Korunk egyik legvitatottabb aktivistája, Banksy graffitikkel próbálja felhívni a figyelmet a nem szűnő környezeti problémákra. Görbe tükröt mutat a társadalom felé, így egyfajta önreflexióra készteti a nézőt, bemutatva az adott kor problémáját, annak ellenére, hogy megoldást nem kínál alkotásaiban. Olyan természeti és környezeti problémákat ábrázol, mint az ivóvíz hiánya, a jégtakaró olvadása, a nejlonzacskó okozta károk és a levegőszennyezés.
Banksy: I don't believe in climate change) Kép forrása: The Guardian
De nem is kell ennyire messzire mennünk, elég, ha itthon nézünk körbe művészet és fenntarthatóság témakörében. A Ludwig Múzeumban bemutatott Király Tamás retrospektív kiállítás a divat oldaláról mutatja be ezt a folyamatot. Király Tamás alkotásaiban megfizethető és könnyedén elérhető anyagokat használt fel, ezeket az anyagokat, illetve a készítés során használt elemeket pedig többször újrahasznosította, így adott új életet egy-egy már használt darabnak.
A szociális és környezeti változások óriási hatással vannak napjaink művészetére. Vajon segítséget és megoldást nyújt-e számunka egy olyan műalkotás mely az adott témával foglalkozik, és vajon a művészek és az aktivisták tábora helyesen jár-e el, amikor ezt az igen nehéz témát boncolgatja? Illetve nagyon nehéz azt is eldönteni, hogy meddig mehet el az alkotó a probléma és a megoldás kibontakozásában és meddig hajlandó azt a befogadó elfogadni és magáévá tenni.
Kiss Anett
műtárgy.com
Source: Portfolio.hu
