A Deloitte november végén tette közzé nyolcadik Art&Finance jelentését, amelyet az ArtTactic adatelemző céggel közösen készített. A kétévente publikálásra kerülő kutatás 2023-as kiadásának célja továbbra is, hogy rávilágítson a művészet pénzügyi vonatkozásaira és ezek alakulására. Foglalkozik többek között a gyűjtők következő generációjával, a művészeti gyűjtemények vagyonkezelésben betöltött szerepével. Mindemellett a pozitív és negatív aspektusokat és időszakokat, az aktuális trendeket elemezve támpontokat biztosít az olvasók számára a művészetet, a kulturális és pénzügyi ökoszisztémát érintő témakörökben. A műtárgy.com két cikkben összegzi a kutatás fontosabb megállapításait. Előző cikkünk itt olvasható.

Művészet és vagyonkezelés

Az elemzés többek között a gyűjtők motivációit és a műtárgyvásárlás okait is vizsgálja. A gyűjtőket (a megkérdezettek 60%-át) az elmúlt évekhez hasonlóan az „érzelmi  érték” vezérli egy műtárgy megvásárlásakor, bár a pénzügyi tényezők szintén egyre nagyobb jelentőséggel bírnak. Először fordult elő, hogy a válaszadók 41%-a mondta azt, hogy a műtárgyvásárlás elsődleges motivációja a pénzügyi szempont, ezzel megelőzte az eddig a második helyen álló "társadalmi értéket" (melyet a gyűjtők 36%-a említett).

"Nem szabad elfelejtenünk, hogy a műtárgyvásárlás fő mozgatórugója továbbra is az érzelem. Ez nem csak a befektetésről szól, hanem a művészetről" - mondta Adriano Picinati di Torcello, a Deloitte Art & Finance koordinátora.

A fiatalabb gyűjtőket nagyrészt pénzügyi megfontolások vezérlik: 83%-uk a lehetséges befektetési hozamot nevezte meg a műtárgyvásárlás fő okaként, szemben a legutóbbi, 2021-es felmérés 50%-ával. A válaszadók 61%-a a portfólió diverzifikálását is hajtóerőként említette. Szemben a 2021-es 34%-kal, idén a résztvevők 51%-a jelezte, hogy a művészet biztos menedéket jelenthet a bizonytalan időkben.

Az egyedi, eltérő generációs igények és érdekek megértése kulcsfontosságú lesz a vagyonkezelők számára. Figyelemmel kell lenniük a NextGen (35 éves vagy fiatalabb) gyűjtőkre, akik a művészeti és vagyonkezelési iparág jövőjét fogják alakítani. Együtt kell működniük egy tartósan működő terv kidolgozásában, mivel a legtöbb megkérdezett gyűjtő (74%) számára a nyilvántartás vezetése még mindig kézzel történik, és csak 24%-uk rendelkezik hosszú távú tervvel a gyűjteményeire vonatkozóan.

Az idei jelentés újítása, hogy nem csak a képzőművészeti alkotásokra, hanem a luxuscikkekre (órákra, ékszerekre, különleges tárgyakra, eszközökre) is összpontosított. Ez egy sokkal szélesebb piac, amely "kiszélesítheti a közönséget". Azzal, hogy ezeket a gyűjteményi darabokat – órák, ékszerek, táskák, ruhák stb. –– a képzőművészet területével integrálják (például - a Sotheby's vagy a Christie's), képesek lesznek emelni a tárgyak státuszát, illetve az áraikat is. Petterson úgy gondolja, hogy a közönség nagyobb részét vonzzák majd ezek a termékek. Részben azért, mert gyakran megfizethetőbbek, így a belépési szint is alacsonyabb.

A művészeti vagyon védelme

Mi lesz a műgyűjteményekkel? A gyűjtemények örökösei nagy valószínűséggel a családtagok lesznek. Bár a gyűjtők 30%-a még nem döntött, 54%-uk mondta, hogy műgyűjteménye valószínűleg a családjára száll, szemben a 2021-es 51%-kal. További 8% tervezi, hogy eladja gyűjteményét, és a bevételt a családjának adja. 2% mondta azt, hogy gyűjteményét magánalapítványoknak adná, 2% pedig azt, hogy eladná gyűjteményét és a bevételt jótékonysági célokra fordítaná. További 5% tervezi, hogy gyűjteményét múzeumoknak adományozza.

A megkérdezett gyűjtők közel fele értesítette családját a műgyűjteményével kapcsolatos öröklésről, 46%-uk (a 2021-es 31%-hoz képest) tájékoztatta családját arról, hogy a műgyűjteménye egészét vagy egy részét örökölni fogja. A családtagok 23%-a tisztában van azzal, hogy mely konkrét műtárgyakat kapják meg, és rendelkeznek a műtárgyak megfelelő fenntartásához szükséges eszközökkel, további 23% pedig tudja, hogy a műgyűjteményből néhány darabot rájuk hagynak. A gyűjtők további 45%-a még nem tett semmilyen intézkedést, de a közeljövőben szándékában áll (a 2021-es 57%-hoz képest). Mindössze 8% nem tett, és nem is szándékozik tenni semmilyen, a gyűjteménnyel kapcsolatos hagyatéktervezési intézkedést.

A Giving USA friss adatai szerint a jótékonysági célokra történő adományozás mértéke csökkent 2022-ben (3,4%-kal, 499,3 milliárd dollárra, ami inflációval kiigazított 10,5%-os csökkenés). Bár a jótékonysági és filantróp adományozás csökkent, ezt a növekvő kamatlábak és a magasabb infláció által jellemzett kihívásokkal teli gazdasági környezet fényében kell vizsgálni. E félelmek közepette az jótékonykodók továbbra is demonstrálták nagylelkűségüket.

Kultúra és társadalmi hatás

Az elemzés adatai alapján azt látható, hogy az érdeklődés a tényleges műtárgyakba való befektetés iránt dominál, mivel a válaszadók kétharmada aktívan részt vesz a műgyűjtésben. Az érdeklődés egyenletesen oszlik meg azok között a szervezetek között, amelyek ismert művészekre összpontosítanak, és nincsenek kapcsolatban vállalatokkal, valamint azok között, amelyek inkább fiatal vagy helyi művészek felé orientálódnak. Ahhoz, hogy értékelni tudjuk ezen eszközök társadalmi-gazdasági hatását, az első, de alapvető szempont annak meghatározása, hogy ezek a kulturális javak nyitva állnak-e a nyilvánosság előtt és - ha igen - hányan látogathatják ezeket a műgyűjteményeket vagy kulturális örökségi helyszíneket.

Nyilvános-e a művészeti gyűjtemény?
Forrás: 8th Deloitte Private and ArtTactic Art & Finance Report

Az adatok azt mutatják, hogy a megkérdezett szervezetek inkább hajlamosak arra, hogy elérhetővé tegyék gyűjteményeiket, mintsem, hogy a műveket nem hozzáférhető magántulajdonban tartsák (csupán 4% részesíti előnyben ezt az opciót). Ugyanakkor, bár a látogatók száma ígéretes, még mindig korlátozott, a válaszadók több mint felénél a látogatók száma évente 5000 fő alatt van.

Forrás: 8th Deloitte Private and ArtTactic Art & Finance Report

Címlapkép: Wave wall

Címlapkép forrása: Jonathan Prince / 8th Deloitte Private and ArtTactic Art & Finance Report

Source: Portfolio.hu