használati és dísztárgyak készítésére vagy bevonására szánt, megfelelően előkészített bőranyagok feldolgozása és díszítése festő, domborító, aranyozó eljárással vagy intarziával stb.

bőrrel bevont tárgyak (tokok, ládikák stb.) díszítő eljárása főként a középkorban. A bőrt a felrajzolt minta szerint hátoldalán nedvesítés közben domborították, majd a minta alapját poncolták.

a falak és bútorok kárpitozására használt, arannyal, ezüsttel és színesen festett, poncolt vagy préselt és domborított virágos mustrájú bőr. A magyar kastélyoknak a 17. században jellegzetes dísze. A bőr készítésének és alkalmazásának ez a módja valószínűleg mór eredetű.

bőrrel bevont könyvtábla;  a régi művészi kötések gyakoribb fajtája. Díszítő módjai: bőrmetszés, bőrdomborítás, vaknyomás, aranyozás, színezés és bőrberakás vagy bőrrátét, szíjfűzés, áttört kivágás. Díszítik a táblák felületét, a gerincét, az éleket, a borítólap belső keretét. Készül félbőr- és egészbőr-kötés.

gombostűfej nagyságú arany vagy aranyozott ezüst gömböcskék sora, amelyek a filigrán díszű ötvöstárgyakon a fémhuzalt díszítik. A bőrtűs filigrán a magyar gótikus ötvösség kedvelt és sajátos díszítőmódja.

a flandriai Brabant-ban készült, a brüsszeli csipkéhez hasonló, de egyszerűbb rajzú, lazább szövésű vert csipke

17. századi patríciusház. Festmények és rajzok (Rembrandt, Jan Steen, Terborch, Ruysdael, Van Goyen, Brueghel, Van Dyck), bútorok, ezüstök, porcelánok és művészi üvegtárgyak gyűjteménye.

óraláncra, melltűre akasztott változatos alakú, művészi kivitelű, apró csüngő ékszer

A képtár alapítása egészen a 18. század végére nyúlik vissza; 1806-ban nyitották meg a nagyközönség előtt. A 19. század végén már Olaszország egyik legnevezetesebb műgyűjteménye. Épülete a második világháború során súlyosan megsérült, tárlatait teljesen újrarendezték. A képtár lombard freskógyűjteménye igen gazdag  (Bramantino, V. Foppa stb.). Jelentős a Leonardo előtti és utáni lombard festők műveinek gyűjteménye: B. Bembo (Francesco és Bianca Maria Sforza arcképe), Borgognone, Bramantino, de Predis, Boltraffio, Liuini, Solario alkotásai. Az észak itáliai és velencei iskola művészei közül nevezetesek Mantegna (Krisztus siratása), a Bellini fivérek, Carpaccio, Crivelli, Lotto, savoldo, Cima, Tiziano és Tintoretto itt őrzött művei, valamint a 18. századi velencei festőművészek remekei, Guardi, Canaletto vagy Tiepolo alkotásai. Kiemelkedőek még az itáliaiak közül Raffaello, Gentile da Fabriano, Piero della Francesca, Ercole Roberti és Correggio, a külföldiek közül Rembrandt, Rubens és Van Dyck művei.

valamilyen összműből rövid szemelvényeket tartalmazó könyv. A középkor óta gyakoriak a Bibliából, az egyházatyák írásaiból stb. rövid kivonatokat közlő, gazdag díszítésű papi breviáriumok.

 Az 1753-ban Sir Sloane könyv- és műgyűjteményéből alapított múzeum első épülete a P. Puget építész tervei szerint készült Montague House volt. Tárainak és gyűjteményeinek rohamos növekedése (III. György egyiptomi régiségei 1801, Townley 1805, Lord Elgin 1816 stb. adományai és vásárlások) folytán új épületet igényelt. A Robert Smirke által 1823-27-ben klasszicista stílusban épített és 1857-ben megnyitott múzeumot már 1884-ben, továbbá 1907-ben és 1914-ben új szárnyakkal bővítették. Sokrétű és egymástól elütő gyűjteménysorozatot (antik, elsősorban egyiptomi, asszír, görög, római gyűjtemény; keramika; érem és pénz; középkori és reneszánsz kori tárgyak, neves művészek eredeti rajzai és metszetei, kéziratok, kódexek, könyvek stb.) foglal magában. Görög-római gyűjteményében vannak az athéni Parthenon  szobrászati töredékei, a knidoszi Démétér, a phigaliai  Apollón-templom töredékei, mozaikok, szoborképmások, az epheszoszi Artemisz templomának szobortöredékei. Világhírű asszír és egyiptomi szoborgyűjteménye is. Gazdag a görög és római váza-, üveg- és bronzgyűjteménye. Terrakotta-, érem-, gemma- és ékszergyűjteménye is nevezetes.

melltű, változatos alakú és díszítésű női ékszer, amelyet valamilyen textilanyag megerősítésére vagy összetűzésére is alkalmazzák.