az olasz művészettörténetben a 15. század elnevezése; a korareneszánsz művészete 1kb. 420-tól 1490-ig.

a díszítendő felületen különféle (mértani, növényi stb.) elemekből szerkesztett háló, amelynek azonos vagy ritmikusan változó nagyságú mezőiben helyezkednek el a további díszítmények. A textil- és kerámiadekorációban gyakori.

az Aachen közelében fekvő Raeren község cserépműhelyeinek készítményei (16-17. század). Alapanyaguk szürkésbarna vagy szürkéssárga színű, gyakori a festett kék díszítés.

1. mint vázlat, más műfajhoz tartozó művészi alkotás (festmény, szobor stb.) előkészítő eszköze. 2. önálló művészi alkotás. Kifejező eszköze a vonal; ebben ellentéte a festésnek, amely foltokban és síkokban ábrázol. Rendszerint papírra ceruzával, ezüstvesszővel, tollal, szénnel, vöröskrétával, tussal, szépiával stb. rajzolják.

bemaratott vagy festékkel felvitt vonalhálózat, amely a sokszorosítandó képet apró pontokká bontja fel. Maratás után ezek a pontok kiemelkednek a nyomódúc felületéről, és magasnyomással átvihetőek a papírra. A sűrűbben vagy ritkábban elhelyezkedő pontok a néző szemében összeolvadnak, és ezek összefüggő kép érzetét keltik.

az első világháború előtt a futurizmusból kifejlődött orosz művészeti irányzat. Követői (Larionov, Goncsarova) az orfizmushoz hasonlóan a kép meghatározó elemének  a fényt tekintették; képeiken a tárgyak és motívumok elveszítik eredeti összefüggéseiket és a fénynyalábok szövedékében oldódnak fel.

művészeti irány, amelynek célja, hogy  a legmélyebben és leghelyesebben megértett valóságot a leglényegesebb vonásaiban és összefüggéseiben valósághűen ábrázolja. A megvalósítás módszerei koronként változnak. Szűkebb értelemben 19. századi stílusirányzat, amelynek fő képviselője a képzőművészetben Gustave Courbet

könyvekben és kéziratos kötetekben a lap elülső oldala, vagyis többnyire a páratlan lapszámmal ellátott oldal. Ellentéte a verso.

a Borsod megyei Regécen 1830 körül alapított porcelángyárban készült tárgyak gyűjtőneve. Anyaguk szürkés, a festett dísz gyakran rendkívül finom, művészi munka. Az üzem 1848-ban megszűnt. Helyiségeiben 1860-tól keménycserép edényeket gyártottak.

a holland céhek elöljáróinak csoportos képmásai. Híres példája Rembrandt A posztócéh elöljárói című képe.

a 18. század közepétől használt ovális támlájú francia rokokó karosszék.

 J. L. David francia festő Mme Récamier-t empire heverőn ábrázoló képe után helytelenül elnevezett, modern, kárpitozott fekvőbútor.