kisebb méretű, japán fametszet, újávi üdvözlőkártyaként használták.

a Szefevida (Szafida) perzsa uralkodók (1502-1722) udvari manufaktúráiban készült művészi selyem- vagy gyapjúcsomózású szőnyegek.

achátfajta, amelyben barna és fehér szalagok párhuzamos síkokban váltakoznak.  Az ókorban becses drágakő volt. Igen kedvelték a kámeametszők. Vázákat és kelyheket is készíttek belőle.

a gótika idején kifejlődött oltárforma, illetve kisoltár. Rendszerint három- vagy többosztatú. Középső, gyakran szekrényszerűen kiképzett részében oltárkép vagy dombormű, illetve szobordísz van, ehhez csatlakoznak a szárnyak. A szárnyasoltár a predellán nyugszik. Faragott és aranyozott díszes keret  foglalja össze.

velencei talpas üvegpohár, szárán szárny módjára szimmetrikusan elhelyezett plasztikus üvegdíszítménnyel. Legszebb példányai a 16-17. századból valók. 

a művészettörténetben azoknak a  művészcsoportoknak a mozgalma, amelyek kiválnak a már meglévő egyesülésekből, hogy saját céljaikat kövessék. Ilyen volt a müncheni (1892), a bécsi (1897) és a berlini (1899) szecesszió.

a historizáló stílusok ellenhatásaként kialakult képzőművészeti és építészeti stílus, kb. 1890 és 1910 között. Általában a bécsi szecesszió stílusát nevezzük így. Ornamentikáját természeti formákból merítette, stilizált, dekoratív, lendületes vonalvezetésű fő motívumai: vízi növények, állatok és hullámok.

a zsidó vallás előírásai szerint Peszachkor, a kovásztalan kenyér ünnepének első két estéjén előírt családi szertartás (széder) alkalmával használt díszes kivitelű tál. A régebbiek ónból, az újabbak ezüstből vagy porcelánból készülnek. A tálak peremén gyakran a szertartás rendje van ábrázolva.

a ládából fejlődött tároló bútor. 14-15. századi formája két egymásra helyezett láda volt. A függőleges tagolású szárnyasajtajú nagy szekrények a 17. századtól általánosak.

 írószekrény

Szung-korszakbeli kínai vagy koreai porcelán, illetve keménycserép, szürkéskék mázzal. Sok került belőle kivitelre. Elnevezése a franciáktól ered: eredetileg lung-csüan jaomnak hívták.

legkülönfélébb anyagokból (arany, ezüst, zománcfestésű fém, gyöngyház, elefántcsont, lakkmunka, porcelán, különféle drágakövek, teknőc) és megmunkálással készített kis fedeles doboz. A pazar kivitelű szelencék tubákolás elterjedésével jöttek divatba.