a fametszet egyik, a 16. században kialakult változata. Változatai: a színeket külön-külön kifaragott dúcokról nyomtatják úgy, hogy azok egymás mellé kerülnek, tehát nem fedik egymást; a színeket egymásra nyomják és ezzel finom színárnyalatokat és tónushatásokat érnek el.

a színek jelképes használata konkrét vagy elvont fogalmak, hangulatok kifejezésére. Így pl. a piros a szerelem, a tűz, a nap színe, a fehér a tisztaságot, az ártatlanságot, a zöld a reményt, a fekete a halált, a gonoszt jelenti. Népek és korok szerint eltérhetnek az értelmezések. A modern festészetben az expresszionizmus foglakozott színszimbolikával.

a térbeliség, illetve a távlat érzékeltetése a festményen. Azon a tapasztalaton alapul, hogy egyes színek (főleg a vörös és sárga) más színeket (főként a kéket) a képen hátrább levőnek tüntetnek fel. A tárgyak távolabb való állásának látszatát színek kékes árnyalatával és elmosódottságával, továbbá azzal érik el a festők, hogy a kép előterében elhelyezett alakokat és tárgyakat meleg, a háttérben lévőket pedig hűvösebb színekkel festik (levegőtávlat).

a Törökország kisázsiai részén fekvő Szmirnában  (Izmir) készült, európai ízléshez alkalmazkodó, durvább csomózású, magas sörtéjű export szőnyeg. Ma Görögországban is készítik.

az emberi vagy állati test idomait szilárd anyagból, háromdimenziós kiterjedésben ábrázoló, általában minden oldalról szemlélhető (körüljárható, kerek) műalkotás. A nagyobb vagy éppen monumentális szobrot környezetéből rendszerint talapzat emeli ki, más esetben beleilleszkedik valamely épület architektónikus egészébe, amennyiben fülkében, baldachin alatt, illetve oszlop vagy egyéb építészeti tagozat előtt áll. A szobor ábrázolhat egész alakot, mellszobrot vagy hermát.

 A képzőművészetnek azon ága, amely az emberi és állati testek idomait szilárd anyagok megmunkálása útján, háromdimenziós kiterjedésben ábrázolja. Terméke lehet kerek szobor, dombormű, érem, plakett. A felhasznált anyagok szerint megkülönböztetünk fa-, kő- és bronz-, továbbá agyag-, viasz-, porcelán-, és elefántcsont szobrászatot. Az anyag megmunkálásának technikája lehet faragás, vésés, mintázás az azt követő égetéssel, öntéssel, trébeléssel stb. Ha a szobrász elvesz az anyagtömbből, faragó szobrászatról, ha hozzáad az anyaghoz, mintázó szobrászatról,  ha a meglevő anyagot csak alakítja, megmunkáló szobrászatról (kalapálás, trébelés) beszélünk. A fa-, viasz-, csont- és agyagszobrokat közvetlenül mintázzák. A kőszobrok készítését általában agyag- vagy gipszvázlat mintázása előzi meg; bronzszobrok készítésénél a gondosan kidolgozott gipszmodell készítése, amelyről az öntés történik, nélkülözhetetlen. A színezés csak járulékos eleme a szobrászatnak, nem is minden korra jellemző.

kárpitozott kar- és háttámlás dívány.

Krisztus sebeit jelképező, legtöbbször brokátból készült, ujjas, liturgikus palást a görög keleti egyházban.

kaukázusi szőnyegfajta. Nem csomózással, hanem szövés és hímzés közötti átmeneti technikával, soronként váltakozó irányú, átlós öltésekkel készül.

a konstruktivizmus egyik irányzata, tulajdonképpen a kubizmus teljesen absztrakt, tárgyatlan továbbképzése. Létrehozója Malevics volt, aki új, tárgy- és funkciónélküli művészetének elméletét 1915-ben megjelent manifesztumában hirdette meg. Lényege a legegyszerűbb geometriai alakokból való kétdimenziós képszerkesztés.

lábakon álló, nyereg tetejű, ácsolt magyar láda faragott, illetvekarcolt vagy festett díszítéssel.

olyan érem- vagy papírpénz,amelyet háborús időkben, a megakadt pénzforgalom pótlására bocsátanak ki városok, körülzárt várak, katonai parancsnokságok, üzleti cégek.